Emlékeztető a Magyar Színházi Társaság kibővített elnökségi üléséről

Résztvevők: Csizmadia Tibor, Erős Balázs, Hegedűs D. Géza, Kentaur, Márta István,Mátyás Irén, Novák Eszter, Novák János, Solténszky Tibor, Takács Kati, Csóti József, Kerényi Miklós Gábor, Vajda Márta

Csizmadia Tibor és Márta István beszámoltak a gyergyószentmiklósi színházi kollokviumon tett látogatásukról, ahol Bálint Andrással együtt képviselték a Színházi Társaságot és a Budapesti Színigazgatók Egyesületét.

A kolozsvárin kívül az összes romániai magyar kőszínház képviseltette magát, s elhatározták, hogy létrehoznak egy, a romániai jog szerinti csoportos érdekvédelmi szervezetet, mellyel egységesen tudnak fellépni érdekeikért saját országukban és Magyarországon is.

Jelenleg azt próbálják definiálni, mekkora legyen a résztvevők köre, kiterjedjen-e a bábszínházakra vagy a függetlenekre. Mind a két hazai szervezet felajánlotta segítségét a megalakuláshoz.

Márta István beszámolt az „Új Színház” ügyről. Az ő kérésére tettük erre az időpontra az összejövetelt, mert még az igazgatói pályázat elbírálása előtt Tarlós Istvánnal erre a napra, délután 3-órára egyeztettek egy megbeszélést, amit a főpolgármester ma délelőtt mondott le.

Helyette mára bekérette Bálint Andrást és Szirtes Tamást, de senki nem tudja, hogy mit beszéltek. A főpolgármester múlt csütörtöki döntését, miszerint Dörner Györgyöt nevezi ki az Új Színház élére, mindenki ismeri.

Az ezt követő események jelzik, hogy a XXI. század kommunikációs lehetőségei mikre képesek. A különböző szervezetek, egyének megnyilvánulása mellett a facebook is jelentős szerepet vállal az események alakításában.

Márta I. szerint a történet még nem fejeződött be, tüntetés és aláírás írás is szerveződik. Csizmadia T. elmondta, több médiából is megkeresték. A Társaság elnökeként kell másnap a rádióban beszélgetnie, de a Tilos Rádió is riportot készít majd.

A szervezet képviselőjeként kéri, hogy közösen gondoljuk át, milyen érvrendszert használjon. A beszélgetés során a következők merültek fel:

  • miért a szakmai bizottság javaslata ellenére született a döntés?
  • miért nincs indokolva a döntés? (József Attila esetében még gazdasági érveket hoztak fel)
  • a pályázat nyilvánossá válásával megismerhető lett annak szakmai színvonala
  • nem felel meg a pályázati kiírásban meglévő feltételeknek (részletes gazdasági terv, műsorterv, munkatársak)
  • nem elsősorban a mostani igazgató személyét védjük, hanem a társulatot, a szakmaiságot

Amit elérhetünk: írjon ki az önkormányzat új pályázatot, fogalmazza meg pontosabban az elvárásait. Nem baj, ha egy ember dönt, mert jobb, mint egy arctalan testület.

Természetesen az nem jó, hogy a fővárosban nincs kulturális bizottság, s hogy az utóbbi időkben egyre kevésbé veszik figyelembe a szakmai bizottságok javaslatait. A jövőben – Novák János információi szerint – a bizottságokat a Színházi Bizottság kéri fel úgy, hogy minden bizottsági tag ajánlhat négy főt, majd neten szavaznak.

Bár egyre kevesebben akarják elfogadni a felkérést. Most három színháznál írnak majd ki pályázatot: Trafo, Thália, Székesfehérvár.

Novák János elmondta, hogy ő amiről lehet tájékoztatja a Színházi Társaságot, s ha kell segítséget kér. Jelenleg háttéranyagot próbálnak kidolgozni az új kategorizálási elvek megállapításához. Ehhez gazdasági albizottságot kértek fel.

Vajda Márta szerint ennek az összeállítása nem a legjobb. Hiányoznak az átfogó ismeretekkel rendelkező gazdasági szakemberek. És addig nem lehet követelményrendszert kialakítani, amíg nem tudni, hányan tartoznak az egyes kategóriákba.

Szóba került a Parlament Kulturális Bizottsága által október 28-ra tervezett szakmai nap. A meghívót megkaptuk, pontos programot jövő hétre ígértek, de M.I. már egy tervezettel rendelkezett, amiből kiderült, hogy az előadó-művészettel háromnegyed órát foglalkoznak, a színházra negyed óra jut Vidnyánszky Attila elővezetésében.

Az elnökség elfogadta, hogy szakmai konferenciát szervezünk november közepén, melyre a budapesti és vidéki színházak mellett meghívunk politikusokat, sajtót. Helyszínnek megpróbálkozunk a városházával, ha azt nem adják, az Operettszínház szívesen felvállalja. A tematikát M.I. korábban elküldött vázlata alapján alakítjuk ki.

Erős Balázs beszámolt a FSZSZ jelenlegi helyzetéről. A korábbi elnökség lemondott, hárman pályáztak egy közös programmal: Csató Kata, Schilling Árpád és ő. Az első közgyűlésen ismertették programjukat, most annak megvitatása zajlik, a végleges tisztújító közgyűlésre most szombaton kerül sor.

Kerényi Miklós Gábor kérdésére, hogy a költségvetés tervezetében a 7. mellékletben 5 színház nem szerepel, elhangzott, hogy azok a megyei fenntartású színházak (Nyíregyháza, Veszprém, Eger, Békéscsaba, Szekszárd), amelyeket átvesz az állam.

Az ő pénzüket kivették az önkormányzati fejezetből, de hogy most pontosan hol találhatók és mekkora összeggel, nem tudni. A Társaság hivatalosan tájékoztatást kér.

Az Új Színházzal kapcsolatos, a Szerb Színházművészeti Szövetségnek írandó levéllel kapcsolatban M.I. elmondta, hogy a szerbek csak akkor tudnak reagálni, ha hivatalos megkeresést kapnak, az a határozat született, hogy angolul menjen el a levél, amelyben csak tájékoztatást adunk a helyzetről.

A következő elnökségi összejövetel október 24-én hétfőn lesz.