2010. december 6. 15.00, Városligeti fasor 38.
A Színházi Társaság nevében Solténszky Tibor, mint levezető elnök üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a 76 tagszervezetből 36 van jelen, így a közgyűlés nem határozatképes. Ezért azt feloszlatta, és azonos napirenddel 15.15-re ismét összehívta.
Az ismételt megnyitás után a jelenlévők kézfeltartással egyhangúlag megszavazták a jegyzőkönyvvezetőt (Koós Csilla), a jegyzőkönyv hitelesítőket (Hegedűs D. Géza, Fekete Péter), valamint a szavazatszámláló bizottságot (Kiss István, Venczel Sándor, Dobák Lívia), majd ismertette a meghívóban is kiküldött napirendet, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott.
A levezető elnök elmondta, hogy miután megismételt közgyűlésről van szó, a kiküldött napirendtől eltérni nem lehet.
Első napirendként Csizmadia Tibor, a társaság elnöke számolt be a legutolsó közgyűlés (2010. május 31.) óta végzett munkáról.
A legfontosabb esemény a júniusi POSZT – sikeres volt. Szakmai programokat is szerveztünk a fesztiválokról és az előadó-művészeti törvényről. Sajnos az utóbbi iránt nem volt akkora érdeklődés.
Most új válogatási módszert próbálunk ki azzal, hogy hárman válogatnak.
Mindenki tudja, hogy bejelentette év végi lemondását Jordán Tamás és Simon István, akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni munkájukat. Mivel Balikó Tamás igazgatói megbízatása is lejár február 1-jén, szerettük volna megvárni a pályázat lezárását a POSZT új vezetőinek kinevezésével.
Mint tudjuk, a pályázat érvénytelen lett. Az biztos, hogy a POSZT Kft két tulajdonosa, Pécs városa és a Színházi Társaság megegyezett Stenczer Béla személyében, hogy ő vigye tovább Simon István munkáját. A művészeti vezető posztjáról tovább folynak a tárgyalások.
Mind a város, mind a NEFMI hitet tett amellett, hogy továbbra is támogatni kívánják a rendezvényt. Sajnos nem tudjuk, pontosan mekkora összegből tudjuk megrendezni a 2011-es POSZT-ot, ami június 9-18. között lesz. Az elnökség mindenesetre a szakmai szervezetekkel együtt dolgozik a POSZT továbbfejlesztésén.
Valamint továbbra is várjuk a színházaktól a jelöléseket, hogy milyen darabokat nézzenek meg a válogatók.
Még Pécsett levelet intéztünk a sepsiszentgyörgyi polgármesterhez Bocsárdi Lászkló ügyében, akit el akartak távolítani a színház éléről. Lehet, hogy mi is hozzájárultunk, de ismét őt nevezték ki igazgatónak.
Nyár óta legtöbbet az előadó-művészeti törvénnyel foglalkoztunk. A bevezetése óta számos probléma derült ki. Hajlamosak vagyunk csak ezeket kiemelni, ami érthető, hiszen mindenkinek az a célja, hogy kijavítsuk őket.
Ugyanekkor nem szabad elfeledkezni a pozitívumairól: először történt, hogy jogi kereteket adtak az előadó-művészeteknek, szabályozták az intézmények működését, megfogalmazták a műfaj specialitásait, s plusz forrásokat sikerült bevonni a támogatási rendszerbe.
Jobban működne, ha nem lennének a megszorítások. Az elért értékek megtartásával kell közösen dolgoznunk a tv. jobbítása érdekében, a szubjektivitás háttérbe szorításával és a minőség védelmével.
Alapprobléma a VI. kategóriába tartozó együttesek helyzetének megítélése. A helyzetet súlyosbítják a kormány intézkedései – zárolások, amelyek nemcsak a függetleneket érintik, hanem minden minisztériumi pályázati pénzt. Ezekkel kapcsolatban többször felemeltük szavunkat, nyilatkozatot adtunk ki, levélben fordultunk a miniszterhez.
A törvényre vonatkozó módosító javaslatainkat továbbítottuk a minisztériumba, voltunk a helyettes államtitkárnál és tárgyalásokat kezdeményeztünk a Teátrumi Társasággal is, akik szinte egy új törvényt készítettek elő. Eddigi egyetlen megbeszélésünkön az derült ki, hogy sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, de a szöveg érdemi megtárgyalására eddig még nem került sor.
Most kaptunk válaszlevelet a NEFMI-től – 2011. I. félévére irányozták elő a törvénymódosítást, és széles körű szakmai egyeztetést szeretnének.
Egyik legutóbbi „akciónkban” elleneztük azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megszüntetné a VI. kategória számára az eddig biztosított 10%-ot, illetve a 3%-os pályázati keretet. A módosítás csak azt tartalmazza, hogy a függetlenek pályázhatnak, illetve a miniszter különböző pályázatokat írhat ki.
Legújabb információink szerint a kulturális bizottság elfogadta azt a módosító indítványt, hogy 8%-os keret szerepeljen a függetleneknek, és az e célra szolgáló összeget is megnövelték ötszázmillió forinttal.
Fontosnak tartjuk, hogy a médiatörvényben minél nagyobb helyet kapjon a minőségi előadó-művészet. Ezért összefogunk a társművészetek (zene, tánc) szervezeteivel is.
Az előadó-művészeti törvény nem foglalkozott a művészeti oktatással, mivel nagyon szerteágazó, több törvényt érintő – közoktatási, felsőoktatási – kérdéskörről van szó. Szerencsére a NEFMI is nyitott a téma feldolgozására, most több bizottságban dolgoznak delegáltjaink az egyes szakterületeken – NAT, alapfokú képzés, szakképzés, felsőoktatás.
Ezek mellett természetesen a mindennapos tevékenység is folytatódik: segítjük a szakmai szervezetek munkáját, kezeljük a nálunk lévő alapokat – a Pethes – Agárdi díjat, Gobbi Hilda hagyatékát. Nem elhanyagolandó a határon túli színházak pályázatainak lebonyolítása. Aktívan részt veszünk különböző kuratóriumok munkájában – pénzelosztó, igazgatói.
A Társaság anyagi helyzete nehéz. A minisztériumtól egyre kevesebb támogatást kapunk, a civil szervezeteket támogató NCA-tól elnyert összeg nevetséges – egy évre 500.000 Ft-ot kaptunk. Ezért egyre inkább rá vagyunk szorulva a színházak tagdíjára.
Nehéz olyan tagdíj rendszert kitalálni, ami mindenki számára elfogadható, arányos. Ha mindenki betartja fizetési fegyelmet, akkor tovább tudunk működni. Szükség van külső források bevonására is. (a Társaság 2010-es pénzügyi mérlege csatolva)
Mindenképpen beszélni kell a napjainkban zajló aktuális eseményekről, hogy a politika egy rétege próbál beleszólni a művészeti kérdésekbe. A Színházi Társaság deklaráltan nem vesz részt politikai eseményekben. Ezért nem exponáltuk magunkat az ezzel kapcsolatos eseményeken.
Hisszük: jogállamban élünk, ahol a politika nem szólhat bele a kultúrába, és elítélünk miden szélsőségességet. Megfogalmaztunk egy nyilatkozatot, melyet szeretnénk a közgyűléssel elfogadtatni.
Sajnos más téren is megmutatkozik a politika jelenléte, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke önálló indítványként próbál a költségvetési törvény 7. mellékletében szereplő egyik színház javára és a másik kárára pénzt átcsoportosítani. Ez lavinát indíthat el, ami ellen tiltakoznunk kell.
Eddig a Színházi Társaság szervezte a középdíjak – Jászai, Blattner, Nádasdy – kuratóriumokat, s bonyolította munkájukat. Még szeptember végén levelet intéztünk a Minisztériumhoz, kérve álláspontjukat, amire azóta sem érkezett válasz. Mi mindenesetre a javaslatokat begyűjtöttük , de még mindig nem tudjuk, hogy mit akar a minisztérium. Reméljük marad a régi rendszer, hogy az egyes szakmai szervezetek delegáltak egy-egy főt a Jászai-kuratóriumba.
Megjegyzésként a közgyűlésen elhangzott, hogy a korábban „zárolásként” aposztrofált egyharmados elvonás a tiltakozások ellenére végleges marad.
A közgyűlés az elnökség beszámolóját egyhangúlag elfogadta.
Elhangzott, hogy nagy a szakma megosztottsága, mindenképpen tisztázni kellene, hogy külön utakon jár-e a két társaság (a Teátrumi és a Színházi), amikor közös célok érdekében közösen kellene fellépni.
Csizmadia Tibor és Novák Eszter is elmondták, hogy jelenleg a törvény módosítása a legfontosabb feladat, s mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen elemezve, együttesen tehessünk olyan módosítási javaslatokat, melyek mindenkinek megfelelnek.
Fekete Péter megjegyezte, hogy ő ugyan csak a Jókai Színház illetve a Vidéki Színházak Igazgatói Egyesülete képviseletében van jelen, s a Teátrumi Társaság nevében nem nyilatkozhat, de azt kijelentheti, hogy a TT annak idején azért jött létre, mert az alapítók úgy érezték, a Színházi Társaság nem képviseli, a törvény pedig nem szolgálja eléggé az érdekeiket.
Balázs Péter is megerősítette, hogy bár vannak közös érdekek, mégis másról tudnak a TT-ban beszélni, mint itt. Szerinte azonban össze kellene fogni a kamarásodás érdekében.
Solténszky Tibor elmondta, hogy erre már korábban voltak kísérletek, de a mindenkori kormányzat mindig elhárította az ilyen jellegű hivatásrendi kamarák alapítására tett javaslatokat.
A tisztújítással kapcsolatban elmondta: csak az elnököt kell közvetlenül megválasztani, az elnökség hat tagját az egyes területek delegálják, őket a közgyűlésnek csak meg kell erősítenie.
A MASZK részéről eddig Balázs Zoltán, Hegedűs D. Géza voltak tagok. Balázs Zoltán egyéb elfoglaltságai miatt Takács Katalint jelölik Hegedűs D. Géza mellett.
A színházi szervezeteket eddig Novák Eszter és Solténszky Tibor képviselték, a szervezetek továbbra is őket jelölik.
Az ellentmondás az igazgatói delegáltaknál jelentkezett: az alapszabály szerint az elnökségben két embert delegálnak a színházak.
Eddig Budapest részéről Novák János, vidékről pedig Halasi Imre vettek részt az elnökség munkájában. A budapestiek továbbra is Novák Jánost küldik, a vidékiek Balázs Pétert delegálnák.
Nála felmerült, hogy mivel a szolnoki Szigligeti Színház, amelynek igazgatója, nem tagja a Színházi Társaságnak, benne lehet-e a szervezet elnökségében.
Bár Balázs Péter a kialakult helyzetet látva lemondott a delegálásról és eltávozott, a jelenlévők hosszas vitát folytattak a delegálás jogosultságáról hangsúlyozva, hogy nem a személlyel van probléma, hanem az elvvel és az egyesület alapszabályában foglalt lehetőséggel.
A vita során számos kritikai megjegyzés érte a Színházi Társaságot és az alapszabályt is, így a közgyűlés 3 tartózkodással elfogadta, hogy az elnökség tisztújítását vegyük le napirendről, s jövő februárra hívjunk össze egy rendkívüli tisztújító közgyűlést.
Addig a jelenlegi elnökség ügyvezetőként vigye az ügyeket és készítse elő a rendkívüli közgyűlést. Ugyanez vonatkozik az elnök személyére is.
Döntött viszont a közgyűlés az egyes bizottságok összetételéről.
Változatlan marad a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (Felföldi Anikó, Pócza Zoltán, Szabó József), a Jogi és Gazdasági Bizottság (Csóti József, Fehér Anna, Juhász Ferenc).
Az Etikai Bizottságba Takács Katalin helyett a MASZK Tímár Évát delegálja, így annak összetétele: Mátyás Irén, Szakács Györgyi, Tímár Éva. A Közgyűlés a delegáltak személyét elfogadta.
Végül Solténszky Tibor felolvasta a Színházi Társaság elnöksége által megfogalmazott Nyilatkozatot:
Nyilatkozat
A Magyar Színházi Társaság 2010. december 6-i közgyűlésén foglalkozott a hazai közéletünk tisztaságát veszélyeztető jelenségekkel, különös tekintettel a Nemzeti Színház körül kialakult hisztérikus hangulattal.
A Magyar Színházi Társaság, mint a magyar színházak és színházszakmai szervezetek többségét képviselő szakmai, hangsúlyozottan nem politikai ernyőszervezet messzemenőleg tiltakozik minden olyan megnyilvánulás ellen, amely a művészeti és szellemi élet szabadságát veszélyezteti.
Felemeljük szavunkat a Nemzeti Színházat és annak vezetőjét a közelmúltban ért nemtelen, kirekesztő támadások ellen.
Arra kérjük a kulturális kormányzatot, hogy tegyen lépéseket e kulturálatlan támadások ellen, és védje meg az intézményt és annak vezetőjét, valamint a művészeti élet egészét az utcai és útszéli atrocitásoktól.
Budapest, 2010. december 6.
A Magyar Színházi Társaság közgyűlése
A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a szöveget.
Jászay Tamás beszámolt arról, hogy a Kritikus Céh angol nyelvű levelet fogalmazott meg, nem csak a Nemzeti Színházban történtekről, hanem általában a politika szerepvállalásáról a magyar művészeti életben.
Jelenleg zajlik Kolozsvárott az Interferencia Fesztivál, ahol feltehetőleg számos, nemzetközileg is elismert művész is aláírja a nyilatkozatukat.
Solténszky Tibor megköszönte a részvételt és bezárta a közgyűlést.
Magyar Színházi Társaság 2010.
Bevétel:
- NEFMI – 1.600
- NCA – 500
- Határon túli pályázatok – 1.500
- Tagdíj (várható) – 15.500
Összesen: 19.100
Kiadás:
- Bérköltség (járulékokkal) – 9.900
- Egyéb személyi jellegű kifizetések – 750 (reprezentáció, természetbeni juttatás)
- Bérleti, közüzemi díj – 3.000
- Irodaszer, nyomtatvány stb – 1.400
- Kommunikáció – 1.400
- Kiküldetés – 500
- Egyéb anyagjellegű szolg. – 1.000
- Bankköltség – 350
Összesen: 18.300