A Magyar Színházi Társaság Közgyűlése – 2008. december 15.

2008. december 15., Városligeti fasor

Résztvevők: Bába Krisztina, Béres Attila, Bodolay Géza, Csizmadia Tibor, Csóti József, Darvasi Ilona, Felföldi Anikó, Gyüdi Sándor, Halasi Imre, Harsányi Sulyom László, Horányi László, Khell Csörsz, Knódel Mária, Kovács Györgyi, Lakos Anna, Lampl Lajos, Lőkös Ildikó, Márta István, Mátyás Irén, Nehéz Andrea, Novák Eszter, Novák János, Rába Roland, Salamon Suba László, Sárdi Mihály, Seregi Zoltán, Solténszky Tibor, Szabó István, Szűcs Katalin Ágnes, Téri Tibor, Török Jolán, Vajda Márta, Wettstein Tibor, Zeke Edit.

A megismételt, immár határozatképes közgyűlés levezetője Vajda Márta először néhány személyi változást jelentett be. Rába Roland elfoglaltságai miatt lemondott elnökségi tagságáról. Helyette a MASZK Balázs Zoltánt delegálta.

Khell Csörsz etikai bizottsági tagságáról mondott le. Helyette a szakmai szervezetek Szakács Györgyit delegálták. A Közgyűlés mindkét javaslatot elfogadta. (Balázs Zoltánt egy tartózkodással).

Második napirendi pontként a felkért szakmai szervezetek beszámolója következett az elmúlt egy év történéseiről.
Szűcs Katalin Ágnes a Kritikus Céh elnöke legfontosabb tevékenységükként a Kritikus Díj kiadását, illetve annak előkészítését tartotta. Törekednek arra, hogy az NCA-tól elnyert támogatással segítsék a kritikusok vidékre utazását. Aktívan részt vettek az Előadó-művészeti Törvény munkálataiban, s különböző kuratóriumokban.

Lengyel Pál, a Bábművész Szövetség elmondása szerint ők is tevékenyen kivették részüket a Törvény előkészítésében. Sikerült plusz pénzt szerezni a vidéki bábszínházaknak, annak szétosztását saját maguk végezték, rászorultsági alapon.

Kapcsolatuk a Színházi Társasággal és az egyes szakmai szervezetekkel, valamint a határon túli bábszínházakkal jó. A dramaturgok és drámaírók mintájára sikerült a minisztérium segítségével éltre hívni a Weöres bábprodukciós pályázatot. Nagy hangsúlyt fektetnek a nyilvánosságra, ezért honlapukon mindent megjelentetnek.

Lőkös Ildikó a Dramaturg Céh nevében elmondta, hogy a szakmaiság és az érdekvédelem között lavíroznak, de inkább a szakmai munkán van a hangsúly. Legfontosabb éves tevékenységük a Nyílt Fórum, ami a POSZT idején nagyobb hangsúlyt kap, mint korábban Zalaegerszegen.

Saját díjat adnak ki a szezon legjobb új magyar darabjának, amit a Fővárosi Önkormányzat finanszíroz. Részt vesznek az Örkény ösztöndíj és az NKA alkotói ösztöndíjának elosztásában. Szintén közreműködtek a törvény véleményezésében, minden évben nívós szakmai programokat szerveznek a Magyar Dráma Napján az Új Színházban.

Sajnos kevés dramaturg van állásban, a szabadúszóknak próbálnak bértáblázat ajánlásával segíteni tudván, hogy az nem mindig realizálható.

Novák János az ASSITEJ Magyar Központ elnöke elmondta, hogy sikeresen lezajlott a IV. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, s ígéretet kaptak a várostól, hogy 2010-ben is megrendezik Péccsel karöltve. A válogató Perényi Balázs.

Nehezményezik, hogy a kritikusok szinte sosem adnak ki gyerekszínházi kategóriában díjat, mert nem látnak elegendő számú előadást. Ezért megalapították a „Fehér Holló”-díjat, amit az a kritikus kap meg, aki a legtöbb színházban nézett gyermekelőadásokat. Kapcsolatuk jó a Bábművészek Szövetségével.

Lakos Anna az ITI Magyar Központ elnöke elmondta, hogy az elmúlt két évben megváltozott a szerepük. Mivel a külföldi utazás már „csak” pénzkérdés, ami nekik nincs, ezért az információ közvetítésére helyezik a hangsúlyt. Vannak szép terveik, pl. visitors’ program és workshopok megvalósítása a Visegrádi Országokkal, de ezekhez pályázni kell.

Zeke Edit a tervezők képviseletében elmondta, hogy ők is sokat dolgoztak a törvényen. Nagy probléma, hogy kevés a szerződtetett tervező, ezért sokan anyagi problémákkal küzdenek. Kidolgoztak egy tervezői honorárium táblázat ajánlást, de nem mindegyik színház fogadja el.

Probléma az is, hogy bár a törvény előírja, nem mindegyik színház hajlandó jogdíjat fizetni. Remény van arra, hogy részesedést kapnak az üres kazetta jogdíjból, s szeretnének új honlapot létrehozni. A lassan eltűnő színházi szakmák képviselői mint pl. a díszletfestők, kérvényezték, hogy altagozatként működhessenek.

Nagyné Varga Melinda az OKM főosztályvezetője először is megköszönte a Színházi Társaságnak azt a segítséget, amit az Előadó-művészeti Törvény létrehozásában, az egész koordinálásában nyújtott. A végleges szöveg a Parlament honlapján olvasható.

Elmondta, hogy a Törvény december 8-i elfogadásával a munka most új szakaszba lépett, elő kell készíteni az átmeneti rendelkezéseket. Ezek végleges változatát az év végére el kell készíteni, hogy januárban megjelenhessen a rendelet.

Legfontosabb, hogy január-februárban végigjárják a fenntartó önkormányzatokat, s közösen értelmezzék a törvény adta feladatokat. A fenntartóknak tudomásul kell venniük, hogy az állam nem vállalhatja át az intézmények teljes finanszírozását.

Januárban fel kell állítani az Előadó-művészeti Irodát, hogy március 1-jén, a Törvény hatályba lépésekor elkezdhesse működését, s előkészíthesse a 2010-es költségvetést. Január második felében szakmapolitikai egyeztetést kell végezni a miniszteri rendeletekről a nyilvántartásba vételről és a besorolásról, valamint az igazgatási szolgáltatási díjakról, aminek febr. 20-án életbe kell lépnie.

Május 31-ig kezdeményezhető a nyilvántartásba vétel és besorolás (fenntartói ösztönző támogatás alapja: 2009. évi önkormányzati rendelet, a művészetié pedig a 2007 és 2008. évi nézőszámok átlaga).

Fel kell állítani az Előadó-művészeti Tanácsot, hogy az kezdeményezhesse a 21.§ szerinti pályázatok kiírását. Elő kell készíteni a 2010. évi költségvetést, amit 2009. december végéig el kell fogadni.

A munkajogi szabályok és a finanszírozás 2010. január 1-jével lépnek hatályba, a pályázatok megjelentetése júniusban történik. Az adókedvezmények az EU-val történő egyeztetés után léphetnek hatályba.

2009-ben a költségvetésben a törvény alapelvei érvényesülnek. A jövő hét áll rendelkezésre, hogy véleményezzék, hogyan osszák fel a 7. számú mellékletben szereplő összeget, ennek egy része az önkormányzati támogatás függvényében, a kisebb rész pedig a nézőszám alapján osztódik el. Az erre vonatkozó rendelet tervezetet a szakma véleményezésre megkapja.

Február 25-ig az önkormányzatoknak a MÁK-on keresztül értesíteniük kell az OKM-et a 2008. évi nézőszámról. A minisztérium április 5-ig elkészíti a támogatási jegyzések, honlapján közzéteszi, az ÖM-nek megküldi és értesíti az önkormányzatokat. 2009. április 24-ig a MÁK egyösszegben folyósítja a támogatást az önkormányzatoknak.

2009-ben a következő összegek állnak még rendelkezésre:

  • függetlenek: 1,161 millió
  • szabadtér 396,1 millió
  • nemzetiségi 127,7 millió
  • báb 190 millió

A kérdésre, hogy az eredetileg ígért összegből hiányzó 600 millióval mi történt elmondta, hogy az az ún. „bérhordozó” rész, (13. havi fizetés), amit a PM kérésére vontak el.

A fővárosi színházak helyzete speciális, ott a színházaknak közvetlenül kell a fővárossal egyeztetni. A modellszámítások szerint kedvezőtlen helyzetbe kerülő Bárka és Békéscsaba esetében már most is folytattak tárgyalásokat, s remélhetőleg sikerül egyezségre jutni.

Kényszerítő eszközük nincs, jogszabály nem kötelezi az önkormányzatokat színház működtetésére, de ha vállalják, akkor nekik is hozzá kell járulniuk a költségekhez, közös megoldást kell találni. Végül elmondta, hogy továbbra is számít a szakma, a Társaság segítségére.

Ezután Csizmadia Tibor a Színházi Társaság elnöke számolt be a Társaság elmúlt egy évben végzett munkájáról. Elmondta, hogy már nagyon sok minden elhangzott a törvény kapcsán, s valóban, munkánk nagy részét az azon való munkálkodás töltötte ki.

Folyamatos egyeztetésünk nem csupán a színházi területre koncentrálódott, hanem a zenészekre és a táncosokra is. Sok mindent lehet mondani az elfogadott törvényre, biztos, hogy nem tökéletes, de fontos, hogy célokat jelöl ki, s megpróbálja azokat megvalósítani. A munka kivételes volt a minisztériummal – a jogalkotók próbálták a szakmai álláspontokat képviselni a partner minisztériumoknál.

Természetesen sok mindent nem sikerült belevenni a beérkezett javaslatokból, megjegyzésekből, de amit lehetett, azt megtettünk, s mindent továbbítottunk. Mindenkinek lehetősége volt arra, hogy kifejthesse véleményét, aki akart élhetett ezzel. Az előkészítési folyamat vége felé jelentkezett egy csoport, ami aztán megalapította a Teátrumi Társaságot. Természetesen velük is együtt kell működnünk a jövőben.

A Törvény mellett számos egyéb tevékenységet is folytattunk. Továbbra is többségében mi bonyolítjuk a határon túli magyar színházak pályázatait, információs központként működünk az fenntartók de a színházak felé is, folyamatosan begyűjtünk gazdálkodási és egyéb adatokat. Legnagyobb szakmai rendezvényünk a POSZT, aminek megújításán folyamatosan fáradozunk.

Kérdésre Seregi Zoltán elmondta, hogy a Teátrumi Társaság olyan színházakból alakult, ahol a frissen kinevezett igazgatók sérelmezték a kinevezéseik körüli szakmai visszhangot, s egyébként másként gondolkodnak a színházról, mint a Színházi Társaság tagjai. Ennek pontosításáról vita folyt, mindenesetre elmondta, hogy elkészült egy bemutatkozás, amit mindenkinek el fognak juttatni. Nem akarnak elzárkózni.

Ezután tagfelvételekre került sor. A következők kérték felvételüket:

Szarvasi Cervinus Teatrum
7 tartózkodással megszavazták

Szombathelyi Weöres Sándor Színház
1 tartózkodással megszavazták

Veszprémi Kabóca Bábszínház
1 tartózkodással megszavazták

Zalaegerszegi Griff Bábszínház
1 tartózkodással megszavazták

Levelet intézett a Társasághoz a Nemzeti Kamara Színház nevében Usztics Mátyás azzal, hogy egyelőre megfigyelőként részt kíván venni a Társaság tevékenységében.

A jelenlévők egyhangúan úgy döntöttek, hogy mivel nem tagként jelentkezett, s a Társaság tevékenysége nyilvános, levélben kérünk információkat a Színház programjáról, s egyben felajánljuk, hogy mi is folyamatosan tájékoztatjuk a történésekről.

Végül Vajda Márta tájékoztatást adott a Társaság anyagi helyzetéről. Éves szinten a bér és bérjellegű kiadás 11,3 millió (2 főállású munkatárs, valamint a 3 fős GH 1/3 része), a dologi kiadás 8 millió. Ebből a legnagyobb rész a bérleti díj, a kommunikáció és a rendszeres megbízások.

Bevételeink tagdíjból, valamint az OKM és az NCA pályázataiból tevődik össze.

Zárásként elmondta, hogy mihelyst megkapjuk véleményezésre a minisztériumtól a különböző anyagokat azonnal továbbküldjük s kérjük, hogy lehetőség szerint mindenki határidőre reagáljon.

Mindenkinek kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk!