Miskolc, 2008. március 18-19.
Résztvevők: Csizmadia Tibor, Éless Béla, Fekete Péter, Gyüdi Sándor, Halasi Imre, Harsányi Sulyom László, Horányi László, Juronics Tamás, Simon István, Székhelyi József, Szurdi Miklós, Tasnádi Csaba Meghívott vendég: Szabó István
Halasi Imre köszöntötte a megjelenteket, különösen a Szegedi Színház új vezetőségét, valamint Szabó Istvánt, aki az Előadóművészeti Törvény miatt jött el.
Először ismertette Ráksi Katalin levelét, melyben a Szakszervezet arra kérte a színházakat, hogy működjenek közre egy ágazati kollektív szerződés létrehozásában. Felmerült, hogy a színészet individuális pálya, és a vállalkozókra nem értelmezhető, de a munkaszerződésben ki lehet térni arra, hogy a kollektív szerződés mindenkire, a vállalkozókra is kötelező legyen.
Tasnádi Csaba szerint érdemes ezzel a kérdéssel megvárni a Törvény elfogadását, mert az többször utal bizonyos kérdéseket a kollektív szerződés keretébe. Ezt a jelenlévők elfogadták.
Szó esett az egyes igazgatói pályázatokról.
Szurdi Miklós elmondta, hogy Székesfehérvárott eredménytelen volt a pályázat, újat írnak ki. Felmerült, hogy érdemes-e részt venni a szakmai bizottságok munkájában, hiszen szinte mindenhol figyelmen kívül hagyják a szakmai véleményt.
Elhangzott, hogy jelenleg az önkormányzatok saját belátásuk szerint járnak el a bizottságok felállításánál. Van, ahol ők kérnek fel személy szerint embereket, van pedig olyan, hogy a szervezeteket kérik fel delegálásra.
Csak ebben az esetben lehet testületi véleményt nyilvánítani, ami természetesen súlyosabb, mint az egyéni. Arra garancia nincs, hogy ezt figyelembe is vegyék. Talán erősítheti a szakmai vélemény súlyát, ha a szakmai bizottság a Kulturális Bizottsággal együtt ülésezik, teszi fel kérdéseit, fogalmazza meg észrevételeit.
Ezzel talán a kulturális bizottságra is hathatunk, s csökkenthető a politikai szűrő. A készülő Törvény egyébként előírja, hogy a szakmai bizottságba az Előadóművészeti Tanács szakkollégiumának öt tagját kell felkérni.
Felmerült az is, hogy a szakmai vélemények legyenek publikusak, de ezt nem biztos hogy minden önkormányzat működési szabályzata lehetővé teszi.
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház új igazgatója elmondta, hogy egy intézmény vezetőjének a megválasztása az önkormányzat joga, s az önkormányzatok nem művészetről, hanem egy nagy költségvetési intézmény működtetéséről döntenek. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy tervei szerint a Szegedi Színház prózai tagozatának vezetője Telihay Péter lesz.
Szóba került a Hudi László és Imre Zoltán által küldött anyag a Nemzetközi Színházi Iroda megalakításának szándékáról. A jelenlévők jónak találták az ötletet, ki-ki megkeresi őket. S az Egyesület levélben támogatásáról biztosítja őket.
Napirendre került a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház körül kialakult helyzet, – utazások, együttműködés az Európai Színházi Unióval – amelyről csak kósza hírek terjednek. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy levelet küldenek Stefán Gábornak, amelyben arra kérik, tájékoztassa az Egyesület tagjait a valós szituációról.
Harsányi Sulyom László felvetette, hogy az Egyesületnek találkoznia kellene Nagyné Varga Melindával, aki egyéb elfoglaltságai miatt ma nem tudott eljönni. Felmerült az is, hogy személyes hangú levelet intézzünk azoknak az igazgatóknak, akik rendszeresen nem járnak el az összejövetelekre, illetve újonnan kinevezett színházvezetők.
Halasi Imre elmondta, hogy Bujtor István betegsége miatt nem tudott eljönni, viszont felajánlotta, hogy szívesen szervez egy találkozót Veszprémben. A jelenlévők a felajánlást elfogadták, így a legközelebbi összejövetel Veszprémben lesz.
Az Előadóművészeti Törvénnyel kapcsolatban Vajda Márta bevezetőjében elmondta, hogy az előzetesen elküldött kör e-mailben foglaltakkal ellentétben nem tudta szétküldeni az érvényes és már publikus változatát a Törvénynek, mert az a minisztériumtól még nem érkezett meg.
Azt a tájékoztatást kapta, hogy a napokban a kormánykabinet elé kerül az anyag, ami politikai felhatalmazást adhat a tárgyalásra, de sajnos ez eddig nem történt meg. Viszont már folynak a különböző minisztériumokkal az egyeztetések.
Az OKM is fontosnak tartja, hogy a szakma ismét megvitassa az anyagot. Mihelyst a miniszter jóváhagyja, kiküldésre kerül. Már szervezés alatt állnak különböző egyeztetések, remélhetőleg addig és időben már a szöveget is megkapjuk. A szakértők közül csak Szabó István tudott eljönni, de ő a munkajogot kivéve mindenről részletes információt adott.
Szabó István elmondta, hogy a miniszter azt akarja, hogy haladjon a törvény előkészítés, s a tervek szerint április közepén a kormány, majd a parlament elé kerüljön a szöveg. Nem a paragrafusokat akarja ismertetni, hanem a tartalmat.
A téma tavaly decemberben már kormánykabinet előtt volt, ahol az alapelveket elfogadták. A három legfontosabb dolog, amit a törvénynek tudnia kell:
- a lehető legszélesebb körre terjedjen ki, a minisztériumi színházaktól kezdve az önkormányzatiakon keresztül az egyszemélyes jogi személyiségű társaságokig;
- legyen nyitott, rugalmas, legyenek átjárhatóságok a regisztrálásoknál, legyen belső mozgás;
- adjon garanciákat a színházak működésére.
Alapvetés, hogy a Törvényben foglaltak csak akkor működhetnek, ha jelentős támogatás növekedéssel számíthatunk. Erre jelenleg a politikai szándék megvan. Minden színház állami támogatása jelentősen növekszik, s jelentős lesz a növekedés a magánszínházaknál is.
A törvényben alapvetően a tulajdonosi szemlélet érvényesül: állami, önkormányzati, magán. A Törvény megnöveli a miniszter felelősségét. Nagyon fontos az Előadóművészeti Tanács szerepe, amelynek állásfoglalásokat kell készítenie, javaslatokat kell tennie, ellenőriznie kell (pl. a regisztrációs követelmények betartása), tehát alapjában véve ez a Törvény gazdája.
A regisztrációknál szigorú kategóriák vannak – az átjárhatóság lehetősége megvan – amiket be kell tartani. A miniszternek lehetősége van, hogy azok számára, kik nem tartoznak az egyes kategóriákba, pályázatokon keresztül megszólítson. Ez tisztább, átláthatóbb helyzetet teremt.
Az önkormányzatok felelőssége is nő, mert a Törvény kényszeríti őket, hogy határozottan nyilatkozzanak a regisztrációnál, milyen színházat kívánnak fenntartani. Az alapító okirat maga formális, más jogszabályoknak kell megfelelnie, a lényeg az, hogy friss legyen.
A regisztráció rákényszeríti egy számon kérhető kérdőív alapján a fenntartót, hogy pontosan nyilvánítsa ki fenntartói szándékát. A regisztráció segít, hogy mindenkiről pontosan kiderüljön, hogy ki kicsoda.
2009. még átmeneti év lesz, teljes érvényesség 2010-re várható. Minden regisztrált intézménynek közhasznúnak kell lennie (a költségvetési intézmények automatikusan azok).
A magyar színházi kultúra alapja a társulatos kőszínház, de jobban kell számolni a befogadó színházakkal és az épület nélküli együttesekkel.
A III. kategóriába tartoznak a magánszínházak. Ezeknek bizonyos mutatóknak kell megfelelni (előadásszám, bemutató szám) Jelenleg a központi költségvetésben 550 millió van az alternatív színházi műhelyekre.
A törvény nem nevesít, hanem azt mondja, hogy a III. kategóriára a mindenkori színházi területre fordított pénz x százaléka jut. Törekvés van arra, hogy a pályázatoknál legyen lehetőség hosszabb távú elkötelezettségekre.
A II. kategóriába tartoznak azok a kőszínházak, amelyek az I. kategóriába jutás feltételeit nem tudják teljesíteni. Ide kerülhetnek azok a magánszínházak is, amelyek rendszeres önkormányzati támogatást kapnak. Ennek különböző alcsoportjai vannak: nemzetiségi színházak, idény jellegű színházak (szabadterek, fesztiválok).
Mennyiségi mutatóknak itt is meg kell felelni.
Az I. kategóriába tartoznak a kőszínházak, bábszínházak, befogadó színházak. Alapkritérium évi 180 előadás, több játszóhely esetén magasabb, de mindenki maga határozhatja meg, hogy hány játszóhellyel számol.
Lényeges, hogy a regisztrációnál úgy adjuk meg az adatokat, hogy azok számonkérhetőek legyenek! A vállalást be kell tartani, ellenkező esetben a színház kikerül a rendszerből, vagy átsorolódik. A támogatás alapja mindig valamilyen arányosítás. Pl. nézőszám normatíva.
Az alapszám most az adott településnek KSH szerinti agglomerációs lakossága. E szerint három kategória létezik: Budapest, 100.000 fölötti és 100.000 lakos alatti.
A garantált támogatás egyik része ez alapján történik, a többi az önkormányzati támogatás mértékében osztódna. Ez jelenítené meg az önkormányzati érdekeltséget. Feltétel, hogy tiszta profilok legyenek, vagy egyértelműen elkülöníthető legyen a színházi működés.
A költségevetési törvény egy összegben nevesítené az összes színházi pénzt (minisztériumi színházakét is), mint főösszeget, valamint a három kategória pénzkeretét, az I. kategóriában pedig színházakra (önkormányzatokra) lebontva. A felosztásnál a 3 agglomerációs sáv esetében a legkisebb népességszámnál lesz a legnagyobb szorzó.
Emellett rendelkezésre áll egy összeg, amely az önkormányzati támogatás arányában osztódik szét. A jelenlegi állás szerint 1 önkormányzati forintra 80 fillér jutna.
Felmerült a tagozatok kérdése. Tekintettel arra, hogy nehéz meghatározni, mi az operatagozat és mi az opera játszás, ezért ez így most külön nincs definiálva. Az biztos, hogy az érintett színházak lényegesen jobban járnak,támogatásuk fedezi majd a tagozatok működését.
A II. kategóriában több alkategóriát is fel kellett állítani, a törvény csak finanszírozásuk leglényegesebb elemeiről szólhat.
A befogadó színházi működés nem csak a kistelepüléseken fontos, hanem a városokban is. A vendégjáték mind a befogadónak, mind a vendégjátszónak előadásszámot jelent.
A regisztrációt egyszer kell elvégezni, ha nincs változás, akkor folyamatosnak tekinthető, de számolni kell a jelentési kötelezettséggel. Március 30-ig lehet regisztrálni a következő évre, amikor a következő évi költségvetés tervezése elkezdődik.
A kérdéseket és javaslatokat továbbra is várjuk a Társaság e-mail-jére.
2008. március 31-én hétfőn 15.00 órakor a Színházi Társaság újabb összejövetelt rendez a Rátkai Klubban az Előadóművészeti Törvényről a különböző szakmai szervezetek részére, ahová az igazgatókat is szeretettel várjuk. Vendégünk lesz:
Nagyné Varga Melinda OKM főosztályvezető
Gyimesi László, aki a munkajoggal foglalkozott
Magi István
Szabó István
Mindenkit szeretettel várunk!