Bálint Lajos (1886-1974) – műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista; a legendás Thália Társaság egyik megalapítója és titkára, a Nemzeti Színház titkára, az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) egyik megszervezője és titkára, a Színpadi szerzők Egyesületének főtitkára, a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese.
Halála után, 1976-ban alapította a díjat felesége, Spiegel Annie, maga is neves dramaturg, a színházi világ két kevésbé látható, előtérben lévő, de nélkülözhetetlen képviselőinek: a dramaturgoknak és a színházi titkároknak. Első évben Radnóti Zsuzsa kapta, majd az alapító okiratnak megfelelően váltakozva színházi titkár, majd dramaturg. A díj pénzzel nem jár, csak egy vándorgyűrűvel, amelyet tulajdonosa egy évig birtokolhat.
Az elmúlt 40 év alatt olyan legendás színházi titkárok kapták meg, mint Csaba Zita, dr. Gévay Károly (Vidám Színpad), Horváth Erzsike, Marton László, Koncz Boglárka, vagy Márton Éva, aki jelenleg a Nemzeti Színház művészeti főtitkára, de ő volt a mostani díjazott, Farkas Irén elődje, betanítója, mentora a szolnoki Szigligeti Színházban.
Irén a nyolcvanas évek elején, 1982-ben került a szolnoki Szigligeti Színházhoz, s rögtön a titkárságra, Márton Éva mellé. Kis kitérőtől eltekintve, amikor 1992-95 között Schwajda Györgyöt követte Budapestre a Művész Színházba, hű maradt a Tisza parti Teátrumhoz. 2008-tól kezdve művészeti titkárként ő felel a színház zökkenőmentes működéséért: egyeztet, ismeri a művészek elfoglaltságait, magánéleti titkait. S híres, hogy nem lehet kizökkenteni a nyugalmából. Ismer mindenkit – a politikusokat, kritikusokat, szakmabelieket, kit ki mellé lehet ültetni, s mikor lehet azt mondani: gyere nyugodtan, jegy az nincs, de megoldjuk.
Köszönjük, Irén!