ÁTADTÁK AZ AASE- ÉS A PROLÓG-DÍJAT, VALAMINT A BÁLINT LAJOS-VÁNDORGYŰRŰT

Díjazottak: Gombos Judit, Urbanovits Krisztina, Gados Béla, Sirkó László, Horváth János Antal, Szinai Eszter

 

„Gobbi Hilda művészi ereje és emberi nagysága a jelenben is hatással van az egész színházművészeti kultúránkra és a közös emlékezetre”, kezdte beszédét december 16-án a rangos Aase-díj átadóünnepségén a Bajor Gizi Színészmúzeumban Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke. Hozzátette: Gobbi Hilda a színészek iránti szeretete és elismerése jeléül a végrendeletén keresztül megteremtette az Aase-díjat, amelyet először 1989-ben adtak át. 2024-ben a neves művészekből álló kuratórium – az összes magyarországi színháztól és szakmai szervezettől beérkezett javaslatok alapján – szavazta meg az idei négy Aase-díjas művészt: Gombos Juditot, a szolnoki Szigligeti Színház, Urbanovits Krisztinát, a KV Társulat, Gados Bélát, a Vígszínház és Sirkó Lászlót, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagját. Átadták a Bálint Lajos-vándorgyűrűt is, amelyet a Színházi Titkárok Társasága tagjainak javaslata alapján Szinai Eszter művészeti titkár nyert el, illetve a Prológ-díjat, amelyet Horváth János Antal vehetett át.

 

A díjátadó ünnepségen Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket: a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében Oláh-Merényi Eszter osztályvezetőt, Bodor Johannát, a Magyar Színházi Társaság elnökét, Németh Ákost, a Drámaíró Kerekasztal elnökét, a díjazottakat, az Aase-díj kuratóriumának jelenlévő tagjait és az ünneplőket. Az OSZMI vezetője egyúttal átadta Soltész Bözsének a tavaly elnyert Aase-díját, mert akkor nem tudta átvenni a kitüntetést.

Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke beszédében felelevenítette Gobbi Hilda nagyvonalú szakmai-társadalmi szerepvállalásait. Több más mellett ő kezdeményezte, hogy Bajor Gizi egykori villája legyen Bajor Gizi Emlékmúzeum, amely helyszíne például az Aase-díj átadásának is. Gobbi végrendeletébe foglalta: epizodisták elismerésére hozzák létre az Aase-díjat, amelynek a nevét is ő adta híres szerepe után. Végrendeletében így fogalmazott: «Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.«

Gobbi Hilda az Aase-díj kezelését végrendeletében a mindenkori kulturális minisztérium és a Magyar Színházművészeti Szövetség hatáskörébe utalta, utóbbinak jogutódja a Magyar Színházi Társaság. Bodor Johanna elnök a szervezet nevében gratulált az idei kitüntetetteknek, külön megköszönve elkötelezettségüket, hivatástudatukat és példamutatásukat.

Az Aase-díjat minden évben 4 művész kaphatja meg, két nő és két férfi, két-két vidéki és budapesti. A díjazottakat – a beérkezett javaslatok alapján – független kuratórium választja ki, amelynek jelenlegi tagjai: Bajcsay Mária, Nagy Mari, Bezerédi Zoltán, Kuna Károly, Mertz Tibor.

Az Aase-díjat idén Gombos Juditnak, a szolnoki Szigligeti Színház, Urbanovits Krisztinának, a KV Társulat, Gados Bélának, a Vígszínház és Sirkó Lászlónak, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színháznak tagjának ítélték oda, akik Oláh-Merényi Esztertől vehették át a kitüntetést.

A díjazottakról az OSZMI munkatársai rövid kisfilmet vetítettek, majd a kuratórium jelenlévő tagjai, Bajcsay Mária és Mertz Tibor felolvasták a Színikritikusok Céhe tagjai által írt laudációkat.

Gombos Juditot – aki 1985 óta a szolnoki Szigligeti Színház tagja – Papp Tímea laudálta, többek között így fogalmazott: „Gombos Judit stílusos és önreflexív színész, nyíltan, egyenesen játszik, nem teremt titkot oda, ahol nincs. Alakításainak fontos ismérve, hogy a néző tökéletesen érti és megérti. Anyaszínházában többször megkapta az évad legjobb alakításáért járó díjat, már 2015 óta a Szigligeti örökös tagja – hopp, még egy szokatlan ugrás! –, 2016-ban megyei Prima-díjas lett. Az Aase-díj az első országos elismerése. Mert ahogy az a magyar vidéki színészek esetében lenni szokott, hírük-nevük ritkán terjedt a megyehatáron túlra; a rossz beidegződés a vármegyékben sem változott. De Gombos Juditnál mégis várható menetrend szerint egy szokatlan fordulat: a nemzetközi fesztiválokon elismert Fekete pontban az ország, sőt a világ előtt is felvillantotta immár Aase-díjas tehetségét!”

Urbanovits Krisztina Aase-díjához Turbuly Lilla írt laudáló szavakat, kiemelve: „Színészi alkatában van valami összetéveszthetetlen, a világra friss szemmel rácsodálkozó természetesség, valami megőrzött gyermeki tisztánlátás. Pontos jellemrajz, a nézőkhöz közeli játékhoz jól igazodó gesztusnyelv, egyéni hanghordozás, jól adagolt humor és irónia, nem lankadó játékkedv jellemzi. Legyen szó több kisebb szerepről, mint a Miért lett R. úr ámokfutó?-ban; egy kevés vonással felrajzolt karakterről, mint a Tulipánban vagy Az apácában;  főszerepről, mint a Terike és Irénben, hogy csak az utóbbi évek szerepeiből említsünk néhányat. (…) Urbanovits Krisztina elismerésre méltó színészi pályafutása mellett azok közé a színházcsinálók közé tartozik, akik sokat tettek azért, hogy a színház a mához és a máról szóljon, hogy minket is foglalkoztató kérdéseket tegyen fel, hogy megőrizze szabadságát, és életben tartsa a független színház egyre fogyatkozó szigeteit.”

Gados Béla laudációját Stuber Andrea írta meg, idézünk ebből is: „Gados Béla nem felugrálós típus: Nyíregyháza után a Bárka Színházban töltött egy tucat évet. Ebből az időszakból talán az öt összetartó férfiszínész fémjelezte Tengeren-t emlegethetjük, Göttinger Pál rendezését. Vagy a Főnök urat a Vasárnap 16:48 címen futó Ödön von Horváth-darabból, A végítélet napjából. Szerepet vállalt Gados Béla a Nagykovácsi Nemzeti Színház Énekes madár bemutatójában, s a szakmai ambíció, a kíváncsiság elvitte az azóta megszűnt független társulathoz is, a HOPParthoz, amikor ott Forgács Péter Három nővért rendezett, és Csebutikin szerepére hívta őt. 2015-ben a Vígszínház tagja lett, azóta a Szent István körúton teszi a dolgát, például ifj. Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában. Vagy legújabban Az imposztorban, a vilnai társulat egyik tagját rokonszenves, egészséges kedélyű, rossz színésznek mutatva. Nyíregyházán a társulat 1994-ben Móricz-gyűrűvel jutalmazta. A második vígszínházi évadában neki ítélték kollégái „A kis csillag is csillag” elismerést. Az Aase-díj is jó társaságba kerül.”

Sirkó Lászlót Urbán Balázs méltatta, többek között ezekkel a szavakkal: „Kevés olyan színművész van, akinek pályája olyan erősen kötődik egy városhoz, mint Sirkó Lászlóé. Neve említésekor rögtön beugrik a kecskeméti színház, ha pedig a színházat említjük, szinte bizonyosan ő az első, akinek a neve eszünkbe jut. Bő ötven éves pályáján csak egy relatíve rövid, nyolc évnyi kitérő erejéig távolodott el a város teátrumától, amelynek 1986 óta megszakítás nélkül tagja. (…) A mostani évadban már a harmadik bemutatóján van túl. Játékkedve töretlennek tűnik, lendülete, energiái kiapadhatatlannak látszanak, ami azzal kecsegtet, hogy még sokáig láthatjuk a kecskeméti színpadon.”

Ezt követően átadták a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, amelyet a legendás színházi ember, színházi titkár, dramaturg, műfordító özvegye, Spiegel Anni alapított azzal, hogy egyik évben egy dramaturg, másik évben egy színházi titkár kapja. 2024-ben a Színházi Titkárok Társasága tagjainak javaslata alapján Szinai Eszter kapta az elismerést. A díj megalapítása, 1977 óta ez az első alkalom, hogy független színházaknál dolgozó szakemberhez jutott a gyűrű. Szinai Eszter laudációját Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Ház vezetője mondta el.

Végül a Drámaíró Kerekasztal által 2022-ben alapított Prológ-díj átadására került sor, amellyel olyan pályakezdő színházi szerzőket ismernek el, akik írói tevékenységükkel a jelenlegi vagy az elmúlt évadban felhívták magukra a figyelmet. Horváth János Antal a Prológ-díj idei kitüntetettje: Németh Ákostól vehette át a díjat, és Németh Gábor író laudálta őt.

 

Budapest, 2024. december 16.

 

Fotó: Szkárossy Zsuzsa