A Magyar Színházi Társaság – szakmai szervezetként – nem vesz részt a
2025/2026-os országos színházi évadnyitón, amelyet a Kulturális és Innovációs
Minisztérium támogatásával a Magyar Teátrumi Társaság szervez – közösen a
helyszínt adó Csokonai Nemzeti Színház Debrecen intézménnyel. Távolmaradásunk
nem az egyes színházak, nem a társulatok, nem a művészek, nem az alkotók, nem a
színházi dolgozók ellen irányul.
Arra szeretnénk felhívni a figyelmet: a párbeszéd nem azonos a párbeszéd
látszatával! Mert aligha nevezhető párbeszédnek az, ha a szakmai szervezetünket
kedélyesen meghívják, miközben az általunk képviselt színházak és műhelyek egy
részét – és természetesen szolidaritást vállalunk a Független Előadó-művészeti
Szövetség (FESZ) azon tagjaival is, akik ugyanezt élik át – rendre háttérbe szorítják,
elsorvasztják. Ha ott ülnénk a debreceni évadnyitón, azzal éppen azt a kirekesztő
politikai-hatalmi gyakorlatot igazolnánk, amely ezeknek a színházaknak,
műhelyeknek a létét teszi lehetetlenné. Elfogadhatatlan, hogy alkotókat nem a
munkájuk minősége, hanem a hovatartozásuk alapján ítélnek meg. Elfogadhatatlan,
hogy a támogatás nem a művészi teljesítmény, hanem annak alapján dől el, ki melyik
szakmai szervezethez csatlakozik. Elfogadhatatlan, hogy a kulturális finanszírozás
gyakorlata újra felélesztette a tiltott–tűrt–támogatott kategóriákat. Ha a színházat a
hatalmi logika szabályozza, elveszíti a lényegét.
A Magyar Színházi Társaság az elmúlt egy évben többször is kért egyeztetést a
kulturális tárca vezetőivel. Többször jeleztük, miért tartjuk szakmailag problémásnak
egyes színházigazgatók kinevezését. Többször tiltakoztunk az előadóművészeti
pályázati rendszer igazságtalanságai és a döntések elfogultságai ellen. Választ nem
kaptunk.
Néhány hete kimagasló teljesítményt nyújtó, ugyanakkor nem a Magyar Teátrumi
Társasághoz tartozó színházak, független műhelyek pályázatait egy névtelen
bírálóbizottság a kulturális tárca megbízásából ugyanazzal az egyetlen mondattal
nullázta le: „Jelen pályázat most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott
szakmai koncepció a bírálóbizottságok megítélése szerint szakmailag nem bizonyult
kellően megalapozottnak.” Nem lehet színházakat, független műhelyeket, alkotói
közösségeket megsemmisíteni, majd elvárni, hogy érdekképviselőjükként vegyünk
részt az évadnyitón, mintha minden rendben volna. Nem lehet úgy ünnepelni, ha
tudjuk, másnap minden ugyanúgy folytatódik – semmibe véve a Magyar Színházi
Társaság szakmai törekvéseit.
Pedig az országos évadnyitó valóban lehetne a színházi közösség ünnepe. Az a
pillanat, amikor a szakma együtt mutatja meg erejét, sokszínűségét és jövőjét. Ez
azonban csak akkor hiteles, ha a támogatói szándék is ezt fejezi ki. Nem csak
magunkról beszélünk. Egyoldalú az az évadnyitó, amelyre például a Független
Előadó-művészeti Szövetség nem kapott meghívást, amelyet a fejünk fölött
szerveztek, amelyből bizonyos szakmai kulcstémák megvitatását kihagyták.
A Magyar Színházi Társaság elismeri a különbözőséget, teret ad a másiknak, és
felelősséget vállal a közös ügyért. Mi minden színházat így képviselünk. Készen
állunk arra is, hogy bármikor megosszuk részletes szakmai anyagainkat a kulturális
kormányzat szakmai vezetőivel, más szakmai szervezetekkel, és érdemi
egyeztetéseket folytassunk a pályázati rendszer korrekciójáról, a magyarországi
színházi élet valós problémáiról.
Minden magyarországi és határon túli magyar nyelvű színháznak, független
műhelynek, színházi közösségnek szeretetteljes évadot kívánunk. A párbeszédre
törekszünk, de annak előfeltétele, hogy valóban meghallgassanak minket, és ne
csupán látszat legyen a jelenlétünk például az évadnyitón. Egyetlen
panelbeszélgetés ugyanis nem helyettesítheti azokat az érdemi szakmai
egyeztetéseket, amelyekre mi évek óta hiába kérünk lehetőséget.
A közös évadnyitó számunkra azt jelenti: közösen, egyenlő jogokkal, kölcsönös
tisztelettel a színházért. Ehhez ragaszkodunk.
A Magyar Színházi Társaság Elnöksége
2025. szeptember 8.