“Nehezen összetéveszthető, karakteres alkat. Nem klasszikus díva, tragika, komika vagy naiva, de szinte az összes szerepkör árnyalatai megtalálhatóak színészi személyiségében.
Így játszhatta el élesen eltérő karakterű szerepek hosszú sorát; láthattuk tisztaságot sugárzó Amalfi hercegnőként, fanatikus Antigonéként, de éppúgy játszotta a legszebb magyar naiva-szerepek egyikét, a Lila ákác Tóth Manciját, mint az Énekes madár megkeseredett vénlány-figuráját.
Klasszikus komédiák epizódszerepeiben éppúgy feltűnt, mint kortárs drámák protagonistájaként, vagy éppen kollektív színházi alkotások kreatív csapatjátékosaként. Nem csupán színészi személyiségének összetettsége idézi a díj névadójáét, de szinte példátlan elkötelezettsége is.
Ha első évadját nem a szomszéd nagyváros színházában töltötte volna, akkor egész pályája Nyíregyházához kötné. Az itt eltöltött tizenöt év alatt játszott máig emlékezetes, igazán jelentős előadásokban – mint a Forgács Péter rendezte Kasimir és Karoline, a Bodó Viktor nyíregyházi munkásságának fontos állomását jelentő Esztrád sokk, vagy a Koltai M. Gábor által rendezett Tigris és hiéna – és persze kevésbé sikerültekben, feledésbe merültekben is.
És dolgozott alighanem mindenkivel, aki a Móricz Zsigmond Színház utóbbi másfél évtizedét színészként vagy rendezőként meghatározta. Azok közé tartozik, akiknek odaadása és szakmai tudása a garanciája annak, hogy a fővárostól jelentős távolságban, tartósan, sok-sok éven keresztül, fontos és érvényes színházat lehet csinálni.”
Gratulálunk!