A Magyar Színházi Társaság
Alapszabálya
I. A Társaság neve és célja
1. 1. A Társaság neve: Magyar Színházi Társaság (az Alapszabályban a továbbiakban: Társaság)
A Társaság idegennyelvű elnevezései:
angolul: Hungarian Theatre Society
franciául: Société du Theâtre Hongrois
németül: Ungarische Theatergesellschaft
1. 2. A Társaság alapítási éve: 1997.
1. 3. A Társaság önálló jogi személy, amely önálló gazdálkodást folytat. Tevékenységét a Magyarország törvényei és az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint végzi.
1. 4. A Társaság a Magyar Színházművészeti Szövetség jogutódja annak vonatkozó 1997. október 13-i határozata alapján.
1. 5. A Társaság székhelye: 1064 Budapest, Vörösmarty utca 65.
1. 6. A Társaság hivatalos nyelve: magyar.
1. 7. A Társaság hivatalos pecsétje: Körfeliraton a Társaság teljes neve. Hosszú formátumban a Társaság teljes neve, címe.
1. 8. A Társaság célja:
a) a színházak, színházi szakmai szervezetek és intézmények szakmai összefogása és képviselete, a magyar színházművészet és színházi kultúra általános érdekvédelmének ellátása;
b) a magyar színházi kultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való támogatása,
c) a színházi szakmák védelme, törekvés a színházművészetet szolgáló nemzeti vagyon megőrzésére, a színházak működése anyagi és egyéb feltételeinek folyamatos javítására;
d) a magyar színházi kultúra vonzerejének megőrzése, fejlesztése,
e) a nemzetközi színházszakmai kapcsolatok ápolása,
f) színház-intézményvezetői, szükség esetén foglalkoztatotti érdekérvényesítés,
g) a szakmai érdekegyeztetés belső és külső fórumainak megteremtése.
1. 9. A Társaság a kitűzött célokat a következők szerint valósítja meg:
a) Fórumot biztosít:
- a színházművészet szakmai-társadalmi problémáinak kifejezéséhez;
- az érintett szakterületeken az elért eredmények széles körű ismertetéséhez;
- a gazdasági és jogszabályi környezetet érintő véleménycserékhez;
- a szakterületet irányító hatóságokkal (minisztériumok, önkormányzatok) való kapcsolattartáshoz;
- a külföldi szakmai szervezetekkel és intézményekkel illetve ezek hazai képviseleteivel történő vélemény- és tapasztalatcseréhez;
- a színházi szakmán belüli érdekegyeztetésre.
b) A magyar színházkultúra érdekében
- javaslataival és véleményével, információk szolgáltatásával részt vesz a színházművészetet érintő kultúrpolitikai koncepciók kialakításában;
- szakmai elemzéseket, prognózisokat készít(tet) a kulturális folyamatokról;
- részt vesz a szakmát érintő megállapodások, ajánlások kidolgozásában, jogszabályok alkotását, ill. módosítását kezdeményezi;
- törekszik arra, hogy a Társaság, ill. az általa képviselt szervezetek megkérdezése illetve közreműködése nélkül ne születhessenek színházi élet egészét és a színházakat közvetlenül érintő döntések
- kiadói tevékenységet folytathat, vagy azt támogatja
- célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – kulturális tevékenységgel kapcsolatos gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti
1. 10. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. A Társaság tagjai és a pártoló tagok
2. 1. A Társaság tagjai kizárólag önálló jogi személyként működő magyarországi színházi szervezetek, színház-szakmai civil szervezetek, ill. a színházművészet területén működő oktatási, tudományos, és más szakmai intézmények lehetnek.
2. 2. A Társaság 2.1. pont szerinti tagjai saját létesítő okiratuk szerinti főtevékenységüknek megfelelően az alábbi szekciókba tagozódnak:
1. szekció – Budapesti színházak
2. szekció – Vidéki színházak
3. szekció – Bábszínházak
4. szekció – Független színházak
5. szekció – Szabadtéri színházak
6. szekció – A színművészek országos egyesülete
7. szekció – Látvány-, díszlet- és jelmeztervező művészek országos egyesülete
8. szekció – Egyéb színház-szakmai társadalmi szervezetek
9. szekció – Egyéb színházi intézmények, alapítványok, nemzetközi szervezetek magyar tagozatai, stb.
A szekciók a Közgyűlés munkáját segítő testületek, feladatuk a Társaság vezető szerveibe történő jelölés, delegálás. A Társaság minden tagja egy szekcióhoz tartozhat. Amennyiben a tag létesítő okirata alapján több szekcióba is tagozódhatna, saját maga döntheti el, mely szekcióhoz kíván tartozni. A szekciók tagságáról a Titkár vezet nyilvántartást.
2. 3. A tag jogait és kötelezettségeit aláírásra jogosult képviselője, vagy általa kiadott írásos meghatalmazással rendelkező más személy útján gyakorolhatja.
2. 4. A Társaság tagjának jogai
a) jogosult a Társaság szolgáltatásainak igénybevételére
b) jogosult bármely, a tagságot érintő kérdésben a Társasághoz fordulni, (2.3 pont szerinti) képviselője útján:
b) részt vehet a Társaság tevékenységében és rendezvényein,
c) a közgyűlésen részt vehet, szavazati jogát gyakorolhatja, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat, kérdéseket feltehet, javaslatokat és észrevételeket tehet
d) választhat és választható a Társaság szerveibe, tisztségeire,
e) jogosult a Társaság megbízásából különböző testületekben képviselőként fellépni,
f) az egyesület irataiba betekinteni
g) a Társaság bármely szervének összehívását kezdeményezheti.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
2. 5. A tag kötelezettségei:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d) Köteles a székhelyét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
2. 6. Tagsági viszony létesítése és megszűnése
A tagfelvételi kérelmet írásban kell benyújtani az Elnökségnek. A tagfelvételi kérelemről a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A tagsági viszony kilépéssel, a tag jogutód nélküli megszűnésével vagy kizárással szűnhet meg.
A tagsági viszony kilépéssel akkor szűnik meg, ha a tag azt írásban bejelenti az Elnökségnek. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tag képviselőjét az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A kizárási eljárás eredménye alapján az Elnökség terjeszti a kizárással kapcsolatos vonatkozó határozati javaslatot a Közgyűlés elé.
A Közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül az Elnökség igazolható módon közli az érintett taggal.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
2. 7. A Tagok névsorát a tagnyilvántartó melléklet tartalmazza.
2. 8. A tagok a Társaság Alapszabályának keretei között és saját alapszabályuknak, alapító okiratuknak megfelelően működnek és önálló szakmai tevékenységet folytatnak. A több tagot érintő tevékenységük során kölcsönösen együttműködnek.
2.9. A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vagyoni hozzájárulással támogatja a Társaság tevékenységét. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
III. A Társaság szervei:
3.1. A Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés.
3.2. A Társaság ügyvezető szerve az Elnökség.
3.3. A Társaság ellenőrző szerve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság.
3.4. A Társaság operatív bizottságai:
a) az Etikai bizottság
b) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
c) a Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság
d) továbbá az ideiglenes bizottságok
3. 5. A Közgyűlés, továbbá a Társaság ellenőrző szerveinek, valamint operatív bizottságainak ülései nyilvánosak. Az ellenőrző szervek és az operatív bizottságok azonban bármely tagjuk indítványára zárt ülést rendelhetnek el.
3. 6. Az Elnökség, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, illetve a Társaság operatív bizottságainak határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
3. 7. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3. 8. Ha jelen alapszabály másként nem rendelkezik, a Társaság operatív bizottságaira (a továbbiakban együttesen: „Bizottság”) az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
a) A bizottsági tagok jelölésére a Szekciók jogosultak.
b) A Bizottságba olyan személy jelölhető tagnak, aki a Társaság valamely tagjával állandó munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik (1-5. és 9. szekciók esetében), illetve azzal tagsági jogviszonyban áll (6-8. szekciók esetében).
c) A Szekciók által jelöltek közül Szekciónként a legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni. A tagok megbízása négy évre szól.
d) A Bizottság tagját helyettesíteni nem lehet, a lemondott (visszahívott) tag helyére az érintett Szekció új tagot jelöl, akinek megválasztásáról a soron következő Közgyűlés dönt. A Bizottság tagjának megbízása megszűnik, ha megválasztásának feltételei nem teljesülnek.
e) A Bizottság saját tagjai közül elnököt választ.
IV. A Közgyűlés
4.1. A Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés.
4.2. A Társaság tagjai a Közgyűlésen szavazati joggal vesznek részt. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. A tagokat a Közgyűlésen azok aláírási joggal rendelkező vezetője, vagy általa írásban meghatalmazott személy képviseli.
4.3. A Közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt az Elnök, valamint az Elnökség, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság tagjai, amennyiben tagi képviseletet nem látnak el.
4.4. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a szakmai tevékenység, a főbb feladatok meghatározása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk;
j) az operatív bizottságok beszámoltatása döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4.5. A Közgyűlés rendje és összehívása:
A Közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli. Mind a rendes, mind a rendkívüli Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A minden negyedik évben tartott Közgyűlés tisztújító. A tisztújító közgyűlések között minden évben legalább két rendes közgyűlést kell tartani. A Közgyűlés napirendjére az Elnökség tesz javaslatot.
Az Elnökség köteles a közgyűlést 30 napon belül összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából (rendkívüli közgyűlés), ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
d) tag felvételéről illetve kizárásáról szóló döntés meghozatala érdekében.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
4.6. A Közgyűlés határozatképessége, vezetése, határozatai
Határozatképes a Közgyűlés, ha azon a tagok 50%+1 fő és minden szekció legalább egy tagja jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a 30 napon belül bármikor ugyanazon napirenddel összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét.
4.7. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
4.8. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
4.9. A Közgyűlés határozatait – ideértve az éves beszámolóról szóló döntést – a szavazati joggal rendelkező,jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A szavazás az elnök megválasztása és a vezető tisztségviselők visszahívása tárgyában hozott határozat kivételével nyílt.
4.10. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
4.11. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
V. Az Elnökség
5.1. Az Elnökség tagjai: az Elnök, valamint az 5.3. pont szerint megválasztott tizenegy fő (delegált tag). Az Elnököt a Közgyűlés közvetlenül választja, többi tagját pedig egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megerősíti.
Az elnökség tagjainak megbízatása 5 év határozott időtartamra szól.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társaságnak címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
5.2. Az Elnököt a Közgyűlés titkos szavazással választja meg.
5.3. Az Elnökségbe a szekciók delegálnak tagokat az alábbiak szerint:
1. szekció – Budapesti színházak – 1 fő
2. szekció – Vidéki színházak – 1 fő
3. szekció – Bábszínházak – 1 fő
4. szekció – Független színházak – 1 fő
5. szekció – Szabadtéri színházak – 1 fő
6. szekció – A színművészek országos egyesülete – 2 fő
7. szekció – Látvány-, díszlet- és jelmeztervező művészek országos egyesülete – 1 fő
8. szekció – Egyéb színház-szakmai civil szervezetek – 2 fő
9. szekció – Egyéb színházi intézmények, alapítványok, nemzetközi szervezetek magyar tagozatai, stb. – 1 fő
5.3.1 Az Elnökségbe olyan személy delegálható tagnak, aki a Társaság valamely tagjával állandó, folyamatos munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik (1-5. és 9. szekciók esetében), illetve azzal tagsági jogviszonyban áll (6-8. szekciók esetében). A 6., 7. és 8. szekcióban meghatározott civil szervezetek egyéni tagjai csak az őket delegáló szervezeteket képviselhetik.Az Elnökség két tagja színművész.
5.4. Az Elnökségbe delegált valamennyi tag megerősítéséről a Közgyűlés egy szavazással dönt. Az 5.3.1. pontban, valamint a 3.7. pontban meghatározott feltételek teljesülését az Elnökség hivatalból vizsgálja, azok nem teljesülése esetén a delegáló szekciót új tag(ok) delegálására hívja fel.
5.5. Az Elnökségbe delegált tagot helyettesíteni nem lehet, a lemondott vagy visszahívott elnökségi tag helyére az érintett szekció új tagot delegál, akinek megerősítéséről a soron következő Közgyűlés dönt. Az Elnökség tagjának mandátuma megszűnik, ha megválasztásának feltételei nem állnak fenn, illetve vele szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel.
5.6. Az Elnökség szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, évi 2 alkalommal kibővített elnökségi ülést köteles tartani, melyre a tag színház-szakmai civil szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívja. Ülésein a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt.
5.7 Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az Elnökség ülését 10 napon belül össze kell hívni, ha az Elnökség három tagja, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság írásban, az ok és cél megjelölésével ezt kezdeményezi.
5.8. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnök, és a szavazati jogukban nem korlátozott tagjainak legalább a fele jelen van. Határozatait – ha jelen Alapszabály, illetve az Elnökség eseti jelleggel másként nem dönt – nyílt szavazással hozza. Az Elnökség ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni.
5.9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Közgyűlés két ülése között a Társaság működésének operatív irányítása. Ennek keretében feladata:
a) a Társaság operatív bizottságaiban, ad hoc bizottságaiban folyó munka irányítása;
b) a Közgyűlés tárgyalási anyagainak előkészítése;
c) a Társaság működésével kapcsolatos, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben való döntés;
d) a beszámolók és a költségvetés előkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése;
e) a szakterületen működő más hazai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás;
f) a munkaszervezet ügyrendjének, valamint a Titkár és a titkársági alkalmazottak munkaköri leírásának jóváhagyása;
g) különböző szakmai kuratóriumok összeállítása, azok felkérése;
h) a szakmai érdekvédelem helyzetének figyelemmel kísérése és az indokolt javaslatok megtétele;
i) más szervezethez való csatlakozás, illetve abban a tagsági jogviszony megszüntetésének kezdeményezése;
j) a Társaságban tag tagsági jogviszonya megszüntetésének kezdeményezése (2.6 pont);
k) döntés – a célok megvalósításának gazdasági feltételei biztosítása érdekében – szervezet, gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről.
l) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó
m) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
n) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
o) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
p) a tagság nyilvántartása;
q) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
r) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
5.10. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Az Elnökség működéséről a Közgyűlésen az előző Közgyűléstől eltelt időszakra vonatkozóan köteles beszámolni.
5.11. Az Elnökség működésének részletes szabályait saját ügyrendben határozhatja meg, amely nem lehet ellentétes az alapszabállyal. Az Elnökség tagjai közül, az Elnök munkáját segítő ügyvivőket választhat.
5. 12. Az Elnökség szabályzatot alkot, amely rendelkezik
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, továbbá ha lehetséges személye megállapítható,
b) a Közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
d) a Társaság működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
VI. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
6.1. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: „PEB”) 3 főből áll, tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a PEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
6.2. A PEB saját működési szabályzata (ügyrend) alapján ellenőrzi a Társaság Alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célra történő hatékony és célravezető felhasználását, ellenőrzi a Társaság pénzügyeit, gazdálkodását. Megállapításairól tájékoztatja az Elnökséget és beszámol a Közgyűlésnek. A PEB ügyrendjét maga állapítja meg.
6.3. A PEB munkájába szükség esetén bevonhatja az Etikai Bizottságot és a Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottságot, valamint a társaság bármely tagszervezetét. Működésének tárgyi feltételeit a titkár biztosítja.
6.4. A PEB-nek joga van a Társaság bármely fórumán részt venni, irataiba betekinteni, illetőleg képviseltetni magát. Súlyos rendellenesség észlelése esetén kezdeményezheti a rendkívüli Közgyűlés összehívását, de a Társaság működését érintő kérdésekben intézkedési jog nem illeti meg.
6. 5. A PEB a Társaság ügyintéző és képviseleti szervének valamennyi tagjától jelentést, a társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
6. 6. A PEB köteles a Közgyűlést, illetve az Elnökséget tájékoztatni, annak ülésének összehívását kezdeményezni, amennyiben tudomást szerez arról, hogy
a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, illetve a Közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá
b) a Társaság vezető tisztségviselője felelősségét megalapozó tény merült fel.
6. 7. Ha az Elnökség, illetve a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a PEB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
VII. Etikai Bizottság
7. 1. Az Etikai Bizottság 3 főből áll, eljárásának rendjét – az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően – maga állapítja meg.
7. 2. Az Etikai Bizottság feladata: az Elnökség által oda utalt ügyekben, különösen a színházi területen szóba jövő szakmai és egyéb etikai kérdésekben állást foglal és azokat az Elnökség ill. Közgyűlés elé terjeszti;
7.3 Az Etikai Bizottság bármely tagszervezet indítványára, vagy a Közgyűlés megkeresésére eljár.
VIII. Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság
8.1. A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság 3 főből áll, tagjává olyan személy jelölhető, aki jogi- gazdasági ügyekben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
8.2. A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság saját működési szabályzata szerint működik.
8.3. A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság feladata:
a) a Társaság valamennyi jogi és gazdasági vonatkozású ügyeinek előkészítése – ideértve elsősorban az Alapszabály és az Ügyrend kidolgozását, a szaktevékenységgel összefüggő jogi és gazdasági kérdésekben a javaslatok kidolgozását is – valamint a tagság, a Közgyűlés és Elnökség munkájának jogi és gazdasági vonatkozású segítése.
b) a tagszervezetek egymás közti jogi és gazdasági ügyekben való tájékoztatása
c) közreműködik a Társaság költségvetésének előkészítésében
IX. A Társaság ideiglenes bizottságai
A Társaság Elnöksége a Társaság céljának megvalósításával illetve működésének hatékonyságával kapcsolatos egyes különleges, esetleg több tagszervezetet érintő szakmai feladatok megoldására, szervezési, módszertani kérdések kidolgozására ideiglenes bizottságokat létesíthet és szükség szerinti időtartamra működtethet. Az ideiglenes bizottságok feladatait, szervezetét és működését az Elnökség esetenként határozza meg. A Bizottságok végzett munkájukról elnökeik útján az Elnökségnek és a Közgyűlésnek kötelesek beszámolni.
Színházvezetői Bizottság
9.1 A Társaság a területet érintő foglalkoztatói érdekegyeztetés érdekében Színházvezetői Bizottságot működtethet. A Színházvezetői Bizottság tagjai a Színházi Szekciók (2.2 bek. 1.-5. pont) tagjainak aláírásra jogosult képviselői, illetve az általuk megbízott szakértők, valamint a Társaság Elnöke.
9.2. A Színházvezetői Bizottság képviseletre jogosult vezetőjét saját tagjai közül választja, a Közgyűlés határozatainak eleget téve saját működési szabályzata szerint működik.
9.3. Foglalkoztatói érdekérvényesítési tevékenysége során a Színházvezetői Bizottság a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben hatóságokkal, jogalkotó és jogalkalmazó szervekkel egyeztetést folytathat, megállapodásokat köthet, más civil szervezetekkel együttműködéseket alakíthat ki. A Színházvezetői Bizottság egyéb kérdésekben az Elnökség felhatalmazása alapján, annak keretei között járhat el.
9.4 A Színházvezetői Bizottság tagjai képviseletében kollektív szerződést köthet.
Foglalkoztatotti Bizottság
9.5 A Társaság a területet érintő foglalkoztatotti érdekegyeztetés érdekében Foglalkoztatotti Bizottságot működtethet. A Bizottság tagja a Társaság azon tagja lehet, melynek létesítő okirata szerinti tevékenysége kiterjed a színházakban munkaviszonyban, közalkalmazotti, ill. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek érdekképviseletére.
9.6 A Bizottságot bármely tag indítványára az Elnökség állítja fel, tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Elnökségnek beszámol.
9.7. Foglalkoztatotti érdekérvényesítési tevékenysége során a Foglalkoztatotti Bizottság a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben hatóságokkal, jogalkotó és jogalkalmazó szervekkel egyeztetést folytathat, megállapodásokat köthet, más civil szervezetekkel együttműködéseket alakíthat ki. A Foglalkoztatotti Bizottság egyéb kérdésekben az Elnökség felhatalmazása alapján, annak keretei között járhat el.
X. A Társaság tisztségviselőinek hatásköre
10.1. A Társaság törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
A Társaságot a hatóságok és más belföldi, ill. nemzetközi szervezetek előtt az Elnök az Elnök megbízásából a megbízás keretei közt bármely elnökségi tag önállóan képviselheti.
10.2. A titkári tisztséget az Elnökség döntése alapján munkaviszony keretében kell betölteni. A titkár a Társaságot az Elnök eseti, vagy állandó meghatalmazása alapján, annak keretei között képviseli. A titkár felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
10.3. A Titkár feladata:
a) gondoskodik a Közgyűlés Alapszabály szerinti összehívásáról, ellátja a technikai teendőket;
b) elvégzi a Közgyűlés és az Elnökségi ülések adminisztrációját;
c) ellenőrzi a vezető szervek összehívásában és munkájában az Alapszabály előírásainak betartását, valamint a vezető szervek határozatainak végrehajtását;
d) a Társaság vezető szerveinek ülései között folyamatosan intézi a Társaság ügyeit, e szervek határozatainak megfelelően;
e) előkészíti a Közgyűlés, és az Elnökség üléseit, biztosítja működésüket, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, valamint a határozatok nyilvántartásáról és azok végrehajtásáról;
f) az Elnök meghatalmazása alapján az Elnökség által meghatározott értékhatárig egyedül, azon felül az Elnökkel együtt utalványoz a Társaság jóváhagyott pénzügyi tervei alapján; e ténykedéséért a felügyeletre és ellenőrzésre jogosult szerveknek felelős;
g) összehangolja a Társaság munkáját;
h) irányítja a Társaság Titkárságának tevékenységét, annak alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
i) szervezi a Társaság rendezvényeit;
j) engedélyezi, ill. aláírja a megbízásos munkákkal kapcsolatos ügyiratokat;
XI. A Társaság Titkársága
A Társaság munkaszervezete a Titkárság, melynek működését ügyrendben kell szabályozni.
A Titkárság feladatait a Titkár irányításával működő alkalmazottak látják el.
XII. A Társaság gazdálkodása
12.1. A Társaság kiadásait tagdíjakból, az államháztartás alrendszerei, valamint más jogi és természetes személyek adományaiból, pályázatok útján elnyert támogatásokból, valamint vállalkozási tevékenysége bevételéből fedezi. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Társaság az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Társaság a gazdálkodása során elért bevételt nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
12.2. A Társaság bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételt, amelyből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.
12.3. A Társaság a cél szerinti tevékenységből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
12.4. A tagdíj
- Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét az alapszabály mellékletét képező Tagdíjszabályzat tartalmazza. A tagdíjat minden év december 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A Tagdíjszabályzat módosítása a közgyűlés hatásköre, amely az alapszabály módosítását nem igényli.
- Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
XIII. Vegyes rendelkezések
13.1. A Társaság gazdasági ügyei:
a) A Társaság éves pénzügyi tervét a Titkár készíti elő, és az Elnökség fogadja el.
b) A Társaság a rendelkezésre álló eszközöket – a mindenkori pénzügyi rendelkezéseknek megfelelően – a pénzügyi terv szerint a Titkár irányítása alapján használja fel.
c) A Titkárral kapcsolatos kifizetéseket az Elnök, vagy az Elnökség egy általa megbízott tagja utalványozza.
d) Az éves pénzügyi terv esetleges módosítását, a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a Társaság éves tervén belüli átcsoportosítását az Elnökség hagyja jóvá.
e) Szakmai programok pénzügyi fedezetét a Társaság különböző pályázatok révén biztosítja.
f) A Társaság gazdasági ügyeit a Gazdasági Hivatal intézi a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, ill. a Titkár felügyeletével.
13.2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetű alapszabály szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2016. május 30. napján
Csizmadia Tibor, elnök
Keszég László, megválasztott elnök