A Színházat vegyenek című marketingkonferencia legfontosabb mondata a legelején hangzott el, és szellemiségében hű maradt hozzá a koraesti zárásig.
A legkülönbözőbb helyről, vidéki és budapesti, független és kőszínházakból érkező vezetőknek legfontosabb célja, hogy a magyar kultúrafogyasztó lakosság hat százalékát a nehéz gazdasági körülmények között megtartsa, lehetőség szerint bővítse.
A délelőtti előadásokon mindenki máshonnan közelítette meg a marketing témáját.
Turkovics Monika az Operaház marketing- és kommunikációs igazgatója az impulzus alapú marketingkampányokról, a célcsoport orientált üzenetekről és az „operaüzem” kiszolgálásáról tartott előadást, miközben megcsodálhattuk, hogyan lehet európai szintű kampányokat tervezni és lebonyolítani.
Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója elméleti alapokra helyezte a konferencia témáját, kitért a legfrissebb, elrettentő kultúrafogyasztási kutatások eredményeire, közben pedig olyan kényes témát járt körül, mint a színházi előadásokba fektetett fenntartói pénzek megtérülése.
Mattyasovszky Bence és Herczeg András a budapesti kőszínházak képviseletében a piackutatáson alapuló tudatos arculattervezésről, a hatékony marketingkommunikációs elemekről és a közönség átlagéletkorának fiatalítására irányuló törekvésekről tartottak előadást.
A függetlenek képviseletében Oláh Zsolt olyan nem állami és nem pályázati, alternatív színház finanszírozási lehetőségekről és a szponzoráció egyedi eseteiről beszélt a Maladype példáján keresztül.
Fekete Péter az eredményes belső kommunikáció kialakításának érdekében bemutatta a Békéscsabai Jókai Színházban használt rendszert, amelynek sok, az adminisztrációt segítő tulajdonsága mellett, akár hírforrásként is szolgálhat a marketingosztály számára.
Délután kerekasztal beszélgetések kezdődtek.
A színházigazgatók, a gazdasági igazgatók és a színészek külön-külön szekcióban tárgyalták a marketinghez fűződő viszonyukat.
Izgalmas vita alakult ki a last minute színházjegyek értékesítésével kapcsolatban, a különböző helyzetben lévő színházak eltérően vélekednek a félárú jegyek hasznosságáról, vagy megítéléséről.
Schell Judit és Szente Vajk a bulvármédia szerepéről, a színészek társadalmi helyzetéről, személyiségük kettős megítéléséről beszélt.
A győri konferencia legnagyobb tanulsága a Színházi Társaság számára, hogy a magyar színházak jelentős része túljutott azon a gondolkodáson, miszerint a marketing csak egy eszköz, amivel fizető nézőkkel tölthetik meg a színházat estéről estére.
Persze ez nem elhanyagolható eredménye a sikeres marketingnek, de megjelentek a kulturális piacon olyan szereplők, akik egy bemutató sikerénél hosszabb távon gondolkodnak, a marketing az intézmény stratégiájának a részét képezi, és a tervezés minden szintjén megjelenik.