Pusztai Péter színész 90 éves korában, 2017. január 28-án meghalt.
Szolnok szülötte volt, 1927. október 16-án látta meg a napvilágot. 1947–1949 között a Gertler-féle színiiskolába járt, 1954-ben kapott a főiskolai végzettséggel egyenértékű oklevelet.
Végigjárta szinte az összes vidéki színházat: 1951-től 1954-ig a szolnoki Szigligeti, 1954-től 1955-ig az Állami Faluszínház, 1955–1958 között a kaposvári Csiky Gergely tagja volt, itt érte 1956 vihara. 1958-tól 1962-ig az egri Gárdonyi Géza, 1962-től 1965-ig a Jókai, ill. Thália, 1965–67-ben újra a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1967–1974 között a Honvéd Művészegyüttes, 1974-től 1976-ig a győri Kisfaludy, 1976-tól 1988-ig, élete leghosszabb művészi periódusában, nyugdíjazásáig, ismét a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt.
A zenés műfajban otthonosan mozgó táncoskomikus volt, később fontos karakterszerepek hiteles, derűben és emberi igazságban gazdag megformálója. Emlékezetes szerepei, a teljesség igénye nélkül:
Jaques (Ahogy tetszik), Viktor (Egy szerelem három éjszakája), Nemes Keszeg András (Vízkereszt, vagy amit akartok ), Jacques (Ahogy tetszik), Biberach, Ottó (Katona: Bánk bán), Bóni gróf (Csárdáskirálynő), Mosca (Volpone), Pixi gróf (Mágnás Miska), Sírásó (Hamlet), Miller (Ármány és szerelem), Angus (Macbeth), Suszter Vilmos (Schwajda: Csoda), 1. sz. esküdt (Tizenkét dühös ember).
Valkó Mihály írta a Miller alakításáról:
“Pusztai Péter városi zenésze akkor igazán jó – például az ötödik felvonásban – amikor (…) magát adva csak éli az öreg Miller szerepét. Ilyenkor a megfáradt, de lélekben meg nem alázkodó apát igen érzékletesen állítja elénk. Ebben a szerepben jócskán építkezhet egyéniségének sajátos adottságaira.”
Pusztai Péter 2017. január 28-án hunyt el, búcsúztatása 2017. február 28-án 17:30 órakor lesz Budapesten, a Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz plébánia Altemplomában.