Résztvevők: Csizmadia Tibor, Hegedűs D. Géza, Kentaur, Novák Eszter, Novák János, Solténszky Tibor, Székely Andrea, Takács Kati, dr. Póka Júlia, Vajda Márta
A jelenlévők beszéltek az újonnan megalakult Jelen-lét Színház Egyesületről. Megítélésük szerint az új egyesület érdemben nem járul hozzá a színházi érdekképviseleti paletta színesedéséhez, inkább a további szakmai megosztottságot fejezi ki.
A Társaság tevékenységével kapcsolatban felmerült, hogy a rengeteg munka ellenére a tagok nem eléggé tudják, milyen tevékenységet végez az elnökség. A jövőben tehát nagyobb hangsúlyt kell fektetni a PR munkára. Javaslatként felmerült egy facebook csoport létrehozása – ezt a feladatot Kentaur vállalta.
Információk hangzottak el a közeljövő színházi pályázatairól. A korábbi tapasztalatok alapján felmerült, hogy szükség van-e a pályáztatás ilyen rendszerére. A kinevező ne hivatkozhasson az (ál)szakmai kuratórium egyetértésére, hanem vállalja fel a döntés felelősségét és következményeit.
Ez ellen szól az a történet, mikor annak idején, az akkor még több-kevésbé egységes szakma kifogásolta, hogy Görgey Gábor pályáztatás nélkül nevezte ki Huszti Pétert a Nemzeti igazgatójává. Azóta sok minden változott, lehet, meg kellene szüntetni ezt az álságos módszert. Feladat: érveket gyűjteni és akár törvénymódosítást kezdeményezni a témáról.
A Humán Platformmal kapcsolatban Csizmadia elmondta, hogy sikeres volt a december 17-i tüntetés a Szalay utcában. Bár a tömeges részvétel nagyrészt a diákoknak köszönhető.
Mindenképpen hasznosnak tartja a platform tevékenységét, jó lenne, ha minél több szervezet külön, saját névvel is csatlakozna hozzá. Most dolgozik egy kérdőíven, melynek alapján fixálják a szervezet működését. Mielőtt eljuttatja a válaszokat a Platformnak tájékozatja az Elnökséget is arról.
Kentaur felvetette, hogy alapvetően az átpolitizáltság a probléma. A Platform létrejöttekor megjelent a milla, amely már politikai szervezetnek tekinthető. A platformnak, amely heterogén szakmai érdekvédelmi szervezeteket tömörít, nem szabadna elköteleződnie egyik politikai oldalon sem.
Csizmadia tapasztalatai szerint szigorúan szakmai kérdésekről van szó, politika nélkül: a gigaminisztériumhoz tartozó területek civil szervezetei állnak össze, egyik fő célként azért, hogy a minisztérium képviselői legalább kommunikáljanak velünk, és így normális, a demokrácia szabályai szerint való munkakapcsolatot alakíthassunk ki.
Másik fontos cél, az egymás problémáinak megismerése és az ebből fakadó közös fellépés, érdek-érvényesítés.
Novák János szerint nem csak kritizálnunk kell, hanem örülni az elért eredményeknek, még ha kicsik is. Annak pl, hogy a tiltakozásnak is köszönhetően az EMMI a zárolás feloldása után kifizette a pályázati pénzeket is.
Sajnos a szakmai szervezetek többszöri megkeresésünk ellenére sem szerveztek az egész területet érintő és a színházi helyzetről való gondolkodást segítő programokat, pedig erre szükség lenne.
Ennek fontosságát jelzi az is, hogy a Katona már jelentkezik egy új, ilyen jellegű sorozattal. Az elnökségi ülésen olyan, megvitatandó témák merültek fel, mint a gazdasági helyzet kihatása a minőségi munkára, a pályázati rendszer anomáliái, stb.
Az Elnökség elfogadta, hogy a jövőben meghívja egy-egy ülésére az egyes szakmai szervezetek elnökségét, ezzel is katalizálva az ilyen viták létrejöttét.
Határozat született arról, hogy az elnökség levelet ír Tarlós Istvánnak (és Csomós Miklósnak), melyben megkéri, hogy ígéretéhez híven értékelje az Új Színház egy éves tevékenységét elsősorban gazdasági szempontból.
Csizmadia elmondta, a FESZ szeretett volna velünk közös levelet írni a miniszternek és az államtitkárnak az Új Színháznak a miniszteri keretből juttatott 15.000.000 Ft kapcsán. Erős Balázsnak elmondta észrevételeit a levélben szereplő hivatkozásokkal kapcsolatban, de eddig még nem érkezett újabb szöveg-variáns, így nem tudja az elnökség elé terjeszteni azt.
A belső kommunikációval kapcsolatban elhangzott: bár minden anyagot mindenki megkap az elnökségben, kevesen reagálnak azokra, a kitűzött határidőre. Ez a Szegedi Szabadtéri igazgatói procedúrájára született nyílt levél kapcsán merült fel. Döntés: Ha nincs többségi reakció és gyorsan kell állásfoglalást kiadni, az elnök azt saját aláírásával tegye.
Ajánlatos egy a tavalyi évhez hasonló évértékelőt elkészíteni. Csizmadia magára vállalta a feladatot
A POSZT-tal kapcsolatban ismét elhangzott, hogy miért mondott le Márta István, s hogy hogyan lehet a két ügyvezetővel, illetve a két Társaság elnökségével működtetni a POSZT-ot.
Január 21-én közös összejövetel lesz a Teátrumi Társaság elnökségével, ott bizonyos kérdéseket tisztázni kell a következő POSzT-tal kapcsolatban. Múltkor már eldőlt, hogy a következő évre is két ember válogat, ezek személyét kell véglegesíteni legközelebb. Javaslatokat várunk válogatókra.
Kérdés az is, hogy ki legyen a fesztivál arca, s gondolkodni kell az idei POSZT-ra meghívandó külföldiek személyéről is. Az ITI lett felkérve a javaslattételre. A zsűri összeállítása a csak a versenyprogram kihirdetése után, annak ismeretében lehetséges.
MINDENKIT KÉRÜNK! HA TOVÁBBI JAVASLATA VAN VÁLOGATÓRA, KÜLFÖLDI ZSŰRITAGRA ÉS/VAGY MEGHÍVANDÓ SZAKMAI VENDÉGRE, AZOK NEVÉT MINÉL ELŐBB KÜLDJE EL VAJDA MÁRTÁNAK!