Az emberi méltóság védelme a legfontosabb
A színházi szakma képviseletében mély aggodalommal és felelősséggel fordulunk a
nyilvánossághoz. Vannak pillanatok, amikor a hírversenynek meg kellene állnia,
amikor nem a kattintások száma, nem a lájkok gyűjtése, hanem az emberi élet és az
emberi méltóság védelme a legfontosabb. Persze ennek mindig a legfontosabbnak
kellene lennie: az emberi méltóság a mindenkit megillető emberi rang.
A sajtó szabadsága és felelőssége elválaszthatatlan egymástól. Ahogy a
közszereplői lét és a személyiségi jogok figyelembevétele sem zárják ki egymást.
A színész a színpadon a testét, a hangját, a jelenlétét adja a közönségnek – de ettől
az élete még nem közkincs. A magánélethez, a méltósághoz és a nyugalomhoz való
jog őt is ugyanúgy megilleti.
Az elmúlt napok történései ismét rámutattak, milyen súlyos következményei vannak
annak, ha a sajtó – beleértve ma már a közösségi médiát is – a szenzációhajszolás,
a kattintás- és nézettségvadászat logikáját helyezi a személyiségi jogok és az emberi
méltóság elé. Emberi tragédiák részleteinek felelőtlen közlésével nemcsak a
gyógyulás esélyeit teszik kockára, hanem családtagok, barátok, kollégák lelki
biztonságát is súlyosan megrendítik – ezzel pedig további tragédiákat idéznek elő.
Ezért is látjuk úgy: ami most történik, az példátlan határátlépés.
Meggyőződésünk: a tájékoztatás felelősséggel jár. De a nyilvánosság szolgálata
soha nem jelentheti a személyes tragédiák kisajátítását és áruba bocsátását. Igenis,
van olyan helyzet, amikor a nem tájékoztatás erkölcsileg, jogilag, etikailag a helyes
út. Az állandó kattintásversenyben ugyanis mára odáig jutottunk, hogy személyes
válságok, emberi tragédiák, fájdalmak, szenvedések egyes médiumokban nyers
tartalommá silányulnak. Ez nem csak szakmailag vállalhatatlan. Aki ilyet tesz – az
embertelen.
Az emberi élet és méltóság semmilyen hírértékkel nem mérhető össze. Az emberi
jogok tisztelete nem választható, hanem alapvetés. A tájékoztatás értéke pedig csak
akkor marad meg, ha mindenekelőtt tiszteletben tartja az embert. A jogalkotó szerint
a közszereplőnek ugyan többet kell elviselnie hírneve, becsülete, méltósága
vonatkozásában, nem köteles azonban elviselni magánélete részleteinek
közszemlére tételét, ha azok nincsenek összefüggésben tevékenységével.
A média képviselőinek is részt kell vállalniuk abban a felelősségben, amely nem
csupán a kattintások számáról, hanem emberek életéről szól.
Tisztelet a kivételnek, azoknak az újságíróknak és szerkesztőségeknek, akik – az
emberi méltóság, a jogszabályok és a sajtóetika figyelembevételével – nem vesznek
részt a részletekben vájkáló, szenzációéhes versenyben. Ők mutatják meg, hogy
lehet másképp is – méltósággal, felelősséggel, emberséggel.
Magyar Színházi Társaság
Színházi Dolgozók Szakszervezete
MASZK Országos Színészegyesület