A Pethes-Agárdi-díj 2024. évi nyerteseinek élménybeszámolója – fényképekkel, videóval. A díj, melyet a Pethes György – Agárdi Ilona művészházaspár alapított, fiatal színészházaspárok külföldi utazásának támogatására jött létre. Külön öröm, hogy az élményből a színművészek ikerlányai is részesülhettek.
“Nyaralásunk Nin városában
Talán mi magunk sem hittük, hogy tényleg megvalósul az első közös nyaralásunk, immár családként, amíg föl nem sejlett a láthatáron a tenger titokzatos kéksége.
A fárasztó éjszakai utazás után valódi fölüdülésként hatott az autó ablakán beáramló sós levegő.
Minden milimétert kihasználva, az összes logisztikai tudást bevetve pakoltunk be a kirándulásra. Mondanom sem kell, két másfél éves gyermek holmija egy hétre önmagában felér egy vándorcirkuszéval, és hol van még a strandlabda, a töltöttkáposzta, na meg a gyógyszeres ládika, tele mindenféle csodaszerrel medúzacsípésre és cápatámadásra.
A szállásunk igazán kitűnő helyen volt, közel a parthoz és káprázatos kilátással a tengerre.
Érkezés után azonnal megkezdtük a délutáni sziesztát, ébredés után pedig feltérképeztük a környéket.
Nem jutottunk messzire, hisz olyan csábítóan hívogattak a hullámok, hogy rövid séta után belevetettük magunkat a vízbe. Szerettük volna megismertetni a gyerekekel a tengert és bíztunk benne, hogy legalább annyira megszeretik majd, mint mi. Nem is csalódtunk. Nagy élvezettel lubickoltak, pancsoltak, nyoma sem volt bennük félelemnek.
Másnap hajnalban keltünk. A felkelő nap sugarai kellemesen simogatták a bőrünket. Egyedül voltunk a parton, élveztük a csöndet, egymás társaságát.
A következő napokban kialakult egyfajta menetrend, ami a nyaralás végéig megmaradt.
Kora reggeli séták, úszás, játék a partron… királyi reggelik, hosszú szieszták, tetőtéri napozás, fürdés, pizza, fürdés, fagyi, fürdés, amíg el nem fáradtunk.
A naplementét sosem mulasztottuk el megnézni.
Egy napon fölfedeztük a Királynő strandját, ami maga volt a földi paradicsom. Kristálytiszta, kagylókkal teli, sekély víz, gondosan rendezett, homokos part, egy víz fölött átívelő móló.
Apa fejébe vette, hogy megépíti minden idők legnagyobb homokvárát, de alig állított föl néhány tornyot, a lányok azonnal ostrom alá vették a várat és huncut mosollyal átgázoltak rajta. Anya persze jót szórakozott.
Minden nap visszajártunk ide, esténként pedig az óváros utcáit róttuk. A hangulatos, szűk utcák, az apró templomok, a színes forgatag nap mint nap elvarázsoltak minket.
Igazi nyaralás volt. Pihentető, feszültség mentes, sós és perzselő. A strandlabda jó szolgálatot tett, a töltöttkáposzta elfogyott, a cápa-sprayre pedig hálisten nem volt szükség.
Mind egyetértettünk abban, hogy visszatérünk még Ninbe, addig is bespájzoljuk ezeket a szép nyári élményeket, amiket, hála Agárdi Ilonának és Pethes Györgynek, megélhettünk.
Nem mindennapi dolog egy ilyen díjban részesülni, csodálatosnak tartjuk a művészházaspár részéről, hogy így szívükön viselték a fiatalok és pályakezdők sorsát, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy világot lássanak, kikapcsolódjanak, éljenek.”
