2008. január 7. Városligeti fasor
A Társaság 69 tagjából 30 volt jelen, ezért a levezető elnök Csizmadia Tibor negyed órára elnapolta a közgyűlést, majd azt határozatképesnek nyilvánította.
Ismertette a napirendi pontokat, melyeket a jelenlévők egyhangúlag megszavaztak. Jegyzőkönyvvezetőnek Koós Csillát, hitelesítőnek pedig Lőkös Ildikót és Szűcs Katalin Ágnest választották.
Első napirendi pontként Csizmadia Tibor beszámolt a Társaság legutóbbi, 2007. május 7-i közgyűlése óta történt eseményekről.
A Társaság számos eseményen képviseltette magát, jelent meg. Sokat foglalkoztunk az igazgatói pályázatokkal. A szolnoki eset kapcsán ajánlást fogalmaztunk meg a pályázati kiírás módjáról, időzítéséről, lebonyolításáról, amit eljuttattunk minden érintett önkormányzathoz, s erről tárgyaltunk a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Parlament Kulturális Bizottsága előtt is kifejthettük álláspontunkat.
A reakciók vegyesek voltak. Voltak önkormányzatok, ahol ennek kapcsán megkerestek bennünket és segítségünket kérték, de előfordultak olyanok is, ahol ennek figyelmen kívül hagyásával intézték a pályáztatást.
Lezajlott a veszprémi, a miskolci és a szekszárdi pályázat, Kecskeméten újat kell kiírni, folyamatban van Székesfehérvár, Debrecen és Szeged. Budaörsről már megkerestek bennünket, s várható pályázati kiírás Kaposvárott és Békéscsabán.
A POSZT-on több szakmai rendezvény is zajlott. Beszélgetést szerveztünk három minisztériumi államtitkárral alapvetően színházi munkaügyi dolgokról, s létrejött egy találkozó Hiller István miniszter úrral is.
Az Elnökség próbálta az aktuális ügyek mellett a szakmaiságot is előtérbe helyezni, ezért kibővített üléseket tartottunk. Az elsőt Kisvárdán, ahol találkoztunk a határon túli magyar színházak képviselőivel, s nagyon tanulságos beszélgetést folytattunk többek között a romániai színházi törvény hatásairól.
Meghívtuk a szabadtéri színházak képviselőit is, ahol speciális helyzetükről tárgyaltunk, s kibővített ülést tartottunk a POSZT-ról is.
Találkoztunk Horváth Csaba főpolgármester-helyettessel is, akivel a fővárosi színházak helyzetét és a már elfogadott fővárosi koncepciót vitattuk meg, s beszéltünk a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről.
A Társaság Elnöksége megtárgyalta a beérkezett Kossuth-, Kiváló és Érdemes Művész felterjesztéseket. A továbbított felterjesztettek listája a Társaság honlapján olvasható. A középdíjakat – Jászai, Blattner, Nádasdy – januárban tárgyalják a miniszter által felkért szakkuratóriumok.
Tevékenységünk jelentős részét tette ki az elmúlt időszakban a színházi törvény előkészítése. A Társaság kapta azt a felkérést az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, hogy koordinálja a nyáron egy munkacsoport által elkészített munkaanyag szakmai vitáját, véleményezését.
Ezt a zenészek és táncosok bevonásával a lehető legszélesebb körben elvégeztük, s a kért véleményt határidőre leadtuk. Jelenleg az egyes munkacsoportok munkája zajlik.
Csizmadia Tibor elmondta, hogy Agárdi Ilona végakaratának megfelelően a Társaság egy alapítványt hoz létre, melynek célja egy fiatal színészházaspár külföldi nyaralásának anyagi segítsége. Az alapító okiratot és a felhívást a Társaság honlapján közzétesszük, illetve minden színháznak elküldjük. A Közgyűlés az elnöki beszámolót egyhangúan elfogadta.
Ezután Csizmadia Tibor felkérte Magi Istvánt, hogy tájékoztassa a jelenlévőket a színházi törvény állásáról.
Magi István elmondta, hogy miután megkapták a szakmai véleményeket, egy négy oldalas anyagot készítettek az előadóművészeti törvényről, amit a Kormánykabinet 2007. december 4-én megtárgyalt. A Kormánykabinet a benyújtott koncepcióval összességében egyetértett kiemelve egy, az eddiginél rugalmasabb intézményi és foglalkoztatási formák megteremetésére irányuló szabályozás szükségességét.
A törvény legfontosabb elemeit a testület az alábbiakban határozta meg:
A törvény a teljes előadóművészeti terület, a színház, zene- és táncművészet szervezeteinek működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szóljon.
A szervezetek nyilvántartásba vétele alapfeltétele a normatív állami támogatás igénybevételének, szakmai, gazdasági és jogi garanciákat teremtve a közpénzek átlátható, célszerű és ellenőrizhető felhasználásához. Ezzel lehetővé válik, hogy jogszabályi szinten legyenek azok az infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek, melyek az előadóművészeti tevékenység folytatásához minimálisan szükségesek.
Az előadóművészeti tevékenység normatív jellegű finanszírozást igényel, melynek lényege, hogy a fenntartók szerepe az eddigieknél meghatározóbb legyen, ez a szerepvállalás pedig pontosan kiszámítható állami hozzájárulást vonjon maga után.
Az új támogatási rendszer felállításához, illetve az előadóművészeti terület problémáinak hosszú távú kezeléséhez többletforrás bevonása szükséges, és a 2009. évi költségvetési törvény tervezése során a megváltozó szabályokra és az átállás költségigényeire egyaránt tekintettel kell lenni.
A törvény a terület jellegét, a szakmai hagyományokat, a színházi üzem és más előadóművészeti tevékenység sajátosságait figyelembe véve sajátos ágazati foglalkoztatási szabályokat állapítson meg.
A területet támogatók körének bővülése, a szponzoráció előmozdítása, ezáltal a közvetlen állami támogatások további bővítésének mérséklése céljából a kabinet felhatalmazta a kultúráért felelős minisztert és a pénzügyminisztert, hogy kezdjenek egyeztetést az adórendszerbe beépíthető ösztönző elemek lehetőségéről.
Egyetértett a kabinet azzal, hogy a törvény adjon felhatalmazást a miniszternek a nyilvántartásba vétel szempontrendszerével és a feladatellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, a költségvetési normatíván igénybevételének feltételeivel, valamint a művészeti és nem művészeti munkakörök betöltésével és a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos részletszabályok megállapítására.
Ezek kidolgozása jelenleg is folyik három, a Társaság által javasolt munkacsoportban, s zajlanak az egyeztetések az egyes minisztériumok között is.
A beérkezett javaslatok közül sajnos mindent nem lehet realizálni, így többek között azt sem, hogy a színházfenntartás kötelező feladat legyen az önkormányzatok számára.
Ha minden a jelenlegi ütemben zajlik, a POSZT idejére már kiderül, hogy a Kormány elfogadta-e a törvényt, s beterjeszti-e a Parlament elé.
Az egyebek napirend között szerepelt a szarvasi Cervinum Teatrum tagfelvételi kérelme. Tekintettel arra, hogy a jelenlévők nem rendelkeztek kellő ismerettel a színházról, újabb referenciák beszerzését kérték, s azon ismeretében fog a legközelebbi közgyűlés dönteni.
Megkeresés érkezett a filmes szervezetektől, hogy közösen ítéljük el a Magyar Gárda működését. A napirend felvetette azt a kérdést, hogy a Magyar Színházi Társaság, mint deklaráltan politikamentes szervezet, foglalkozhat-e ilyen témájú problémával.
Végén azonban tekintettel arra, hogy egyrészt a filmesek is csak valamikor januárban tárgyalnak a dologról, s információink szerint az ügyészség fontolgatja a szervezet megszüntetését a jelenlévők egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadták, hogy egyetértünk a szöveg szándékával, s majd az ügyészség döntése után térünk vissza az ügyre.
Hosszas vitát váltott ki a következő téma.
A Színházi Kritikusok Céhe írásban fordult a társasághoz, hogy határolódjon el Balikó Tamás egy a nemzeti színházi pályázat kapcsán az interneten megjelent nyilatkozatának egy mondatától („Ötvenéves evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn.”)
Többen felvetették, hogy mivel Balikó Tamás nincs jelen, nem tárgyalhatunk a dologról, s ezzel inkább az Etikai Bizottságnak kellene foglalkoznia. Ezt azonban a többség elvetette, s végül 2 ellenszavazattal és egy tartózkodással az a döntés született, hogy a Társaság adjon ki ezzel kapcsolatban egy MTI közleményt.
Végül tájékoztattuk a tagokat, hogy az idén lenne 80 éves Vámos László és Kazimir Károly, akik hosszú ideig voltak a Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkárai. Vámos Lászlónak a Színházi Világnapon emléktáblát avatunk a fővárossal együtt, s mindkettőjük sírját megkoszorúzzuk a születésnapjukon.
A zalaegerszegi színház gyűjtést szervez Ruszt József síremlékének felállítására.
A részletek a Társaság illetve a Színház honlapján megtalálhatók.